Rekordok után korrekció

Nyoma sem maradt a múlt hétre a szeptember elején bekövetkezett eufóriának a Budapesti Értéktőzsdén. A korábban beállított rekordárfolyamok eladásra ösztönözték a részvénytulajdonosokat, s ezt a tendenciát a kedvezőtlen külpiaci impulzusok is erősítették. Az irányadó nemzetközi indexek az utóbbi öt kereskedési nap többségében veszteséggel fejezték be a napot. A londoni FTSE négy napon át süllyedt, s a pénteki záráskor már csak 4238 pontot mutatott. A párizsi CAC 40-es 3323 ponton állt, a frankfurti DAX 3508 pontig csúszott vissza. Ereszkedő pályán mozogtak az amerikai indexek is. A pénteki kereskedés zárószakaszában bekövetkezett kisebb emelkedés ugyan pozitív tartományba segítette a Dow Jones ipari indexet és a Nasdaq Composite összefoglaló indexet, de ez az akkor már zárva lévő európai piacokra nem tudott hatást gyakorolni.

Szűk fél százalékot adott vissza a múlt hét folyamán a szeptember elején felhalmozott nyereségéből a BUX. Pénteken 9147 pontot mutatott a záráskor, s ez 0,46 százalékkal elmaradt az egy héttel korábbi szintjétől. A vezető részvények közül a Mol és a Matáv drágulása csillapította az index esését. Az olajpapír 6135 forintot ért a hét végén, a telefontársaság részvényét 894 forintra árazták a befektetők a pénteki utolsó kötésben. Ez 1,74 százalék, illetve 1,36 százalék nyereséget jelent a két társaság tulajdonosainak egy hétre. Az érdemi forgalmat generáló részvények közül még további három tudott drágulni a múlt héten, közülük a Zalakerámia ötszázalékos erősödése, valamint a vihar utáni csendben mozgolódó Pannonplast két és fél százalékos drágulása érdemel figyelmet. Jóval hosszabb a vesztesek listája. Az OTP félszázalékos visszaeséssel folytatta a korábbi rekordokban bővelkedő szakaszt. Ezt a veszteséget pénteken szenvedte el a papír, amikor a társaság bejelentette: nem száll be az árversenybe a Postabank privatizációs tenderén, s nem adott be kötelező erejű végleges ajánlatot. Az ÁPV Rt. mindössze annyit közölt, hogy három érvényes ajánlat érkezett, de az eredményhirdetésig sem a vagyonkezelő szervezet, sem a pályázók nem adhatnak a pályázatról tájékoztatást. Így az sem derülhetett ki, hogy az első fordulóban sikerrel szereplő öt pénzintézet közül melyik három van versenyben a Postabankért.

Sörösveszteség

Heti 3,8 százalékos vesztesége alapján a legnagyobb visszacsúszást szenvedte a Richter a vezető részvények között, de ez azért történhetett, mert az előző három héten ez a papír drágult legnagyobb ütemben. Harminc napja 18 350 forinton állt az árfolyama, s onnan rövid idő alatt 21 500 forint közelébe drágult. Ezt a szintet még a múlt hét első felében is tartotta a papír, s innen csúszott vissza pénteken.
Nagyobb veszteséget szenvedett a szektortárs Egis (–4,3 százalék) és a gépipart képviselő Nabi (–4,4 százalék), de a hét vesztesei a Forrás és a Brau részvényesei voltak.
Nincs igazság a sörpiacon – vallja több száz Brau-kisrészvényes. Az internetes tőzsdei topicokban egy hét elteltével sem ült el az a polémia, amelyet az egy héttel korábbi nyilvános vételi ajánlat váltott ki a felvásárlásra kiszemelt Brau Union kisebbségben lévő részvényesei között. Az ajánlatot 12 806 forintos árfolyamon a Heineken csoporthoz tartozó Amstel Sörgyár Rt. tette meg. Az ügylet része annak a felvásárlásnak, amely során a Heineken megszerezte a pesti tőzsdén jegyzett Brau Union Hungária többségi tulajdonosát, a BB AG-t. A Heineken felvásárlási szándéka már az év elején ismert volt a befektetők előtt, s ez a Brau Union árfolyamát a tavaly év végi ötezer forint körüli áráról szeptember elejéig a négyszeresére hajtotta fel. Az ajánlattételt megelőző tőzsdei ár 19 410 forint volt, így az ajánlatra váró részvényeseket hideg zuhanyként érte a 12 806 forintot tartalmazó bejelentés. Az ügylet valamennyi érintettje tisztában volt azzal, hogy a magyar törvények szerint az ajánlattételt megelőző 180 nap súlyozott átlagára a kötelező minimum, de az ennél magasabb árban bízók abból indultak ki, hogy a BB AG csoport egészéért adott ár lesz az irányadó az ajánlattevő számára. A magasabb árat méltányossággal és – egyenlő elbánással – indokolják, s felmerült, hogy a számukra sérelmes árat jogi úton támadják meg a befektetők, a vérmesebbek pedig a szűkmarkú sörgyár bojkottját helyezték kilátásba. Egyelőre a piac várakozó álláspontra helyezkedett a vitában. Ezt tükrözi, hogy a múlt hét folyamán 13 000 forint alatt, de a meghirdetett felvásárlási ár fölött forgott a Brau a pesti tőzsdén. A múlt hét mérlege így is 33 százalékos veszteség a Brau Union részvényesei számára.

Olcsóbb Forrás

Sörösmércével nem mérhető, de tetemes, kilenc százalékot meghaladó veszteséget szenvedtek a Forrás Rt. törzsrészvényeit birtokló befektetők. A pénteki záráskor meglévő 770 forintos árfolyam már a felét sem éri a kárpótlásijegy-csere során törvényben garantált csereárfolyamnak. Most már egyértelműen megállapítható, hogy azok a kárpótoltak jártak jobban, akik még a Forrás-csere előtt értékesítették kárpótlási jegyeiket az akkor elérhető 1200 forint körüli tőzsdei árfolyamon. Nem teljesült a cserét választó befektetők azon várakozása sem, hogy a Forrás első időszakában árfolyam-karbantartással fogják őrizni a részvény árfolyamát. Ez pedig az ÁPV Rt.-nek nemcsak azért lett volna érdeke, mert így a Forrás részvények árazása piaci visszaigazolást nyerhetett volna, hanem azért is, mert a vagyonkezelő a jövő évben értékesíteni tervezi a még nála lévő Forrás-részvényeket.

Várólistán az AH

Idén más vagyonelemek értékesítésével képzeli tarthatónak az ÁPV Rt. a bevételi tervét. A kétszázmilliárd forintos összeg a Konzumbank és a Postabank száz százalékot megközelítő állami tulajdonrészét már meghirdették, az FHB egy részvény híján ötvenszázalékos csomagjára a tervek szerint ősszel írnak ki pályázatot, s a még állami kézben lévő 24 millió Mol-részvényből is értékesíteni szándékoznak majdnem tízmillió darabot. Ismét halasztást szenved viszont a már többször privatizálásra szánt Antenna Hungária (AH). Jövőre az ideivel megegyező privatizációs bevétellel számol a vagyonkezelő. A tervezett értékesítések mellett a jövő év végéig tőzsdeképes céggé szándékoznak alakítani a Magyar Postát és a Magyar Villamos Műveket, amelyeknek 49-49 százalékát 2005-ben terveznek magánosítani. A tőzsde számára égetően szükséges az új cégek megjelenése, hiszen az utóbbi években a tőzsdei kivezetések uralták a piacot.
A kínálat növekedésének késlekedése miatt a befektetői érdeklődés is csak időleges a pesti parketten, s nem mutat semmi arra, hogy változhat a külföldi invesztorok meghatározó szerepe. A magánrészvényesek nem tértek vissza a piacra, s a befektetési alapokon keresztül is csökkenő megtakarítások áramlanak a tőkepiacra. Az alapkezelők döntő többségét tömörítő Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint augusztusban 1,5 százalékkal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon együttes értéke. Ezt ellensúlyozta a nyugdíjpénztárak vagyongyarapodása, de mint ismert, ezek a szervezetek csak nagyon kis mértékben vállalják a részvénypiacok kockázatát