Sereghajtó magyarok

A hét végi, lettországi voksolással lezárult az uniós referendumok sora a tagjelölt államokban. A kilenc ország mindegyikében igennel szavaztak az arra jogosultak, Cipruson pedig a parlament döntött arról, hogy a szigetország 2004-től az Európai Unió tagja legyen.

Márciusban a jövőre csatlakozó tíz ország közül elsőként Máltán járulhattak az urnákhoz a szavazópolgárok, ahol végül a legmagasabb, 90 százalékos részvétel mellett a legszorosabb eredmény született az igen 53,65 százalékos győzelmével. Igaz, a népszavazás eredménye a szigetországban a parlamenti választás előrehozását váltotta ki, amelyen az Európa-párti kormányerők nyertek az euroszkeptikus ellenzékkel szemben. A sort Szlovénia folytatta, ahol a választásra jogosultak 89 százaléka a csatlakozás mellett döntött.
Harmadikként hazánkban voksolhattak a polgárok az uniós tagságról. A tagjelöltek közül a sokáig biztos pontként emlegetett Magyarországon volt a legalacsonyabb a részvétel (45,62 százalék), igaz, a megjelentek 83 százaléka igent mondott a belépésre. A május igazi rekordot hozott, hiszen Litvániában és Szlovákiában is az igen győzedelmeskedett 91, illetve 92 százalékos arányban. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy míg a balti államban a választásra jogosultak 63 százaléka vett részt a szavazáson, addig északi szomszédunknál csak 52 százalékuk jelent meg a voksoláson. Az igenek arányát illetően csupán néhány tizednyi eltérést hozott a június is: Lengyelországban – ahol sokáig a részvételi küszöb eléréséért remegtek az EU-pártiak – a lakosság 77,45 százaléka döntött az uniós csatlakozás mellett (a részvételi arány majdnem 59 százalékos volt), Csehországban pedig a megjelentek 77,33 százaléka szavazott igennel (az arra jogosultak 55,21 százaléka vett részt az ügydöntő népszavazáson).
Szeptemberre már csak két balti állam maradt adós a szavazással. Brüsszelben nem kis aggodalommal tekintettek az észt és a lett voksolás elé, hiszen mindkét országban meglehetősen magas a szkeptikusok aránya. A félelmek végül nem igazolódtak be, és mindkét államban a válaszadók magabiztosan mondtak igent az uniós csatlakozásra, hiszen Észtországban és Lettországban is 67 százalékos volt az igenek támogatottsága.
***
Ellentétek. A német és a lengyel kormány gelsenkircheni konzultációi után is ellentétes nézeteket vall az Európai Unió alkotmánytervezetéről. Gerhard Schröder német kancellár azt mondja, a tervezetet alapvetően nem szabad megbolygatni a kormányközi konferencián, míg lengyel kollégája, Leszek Miller további tárgyalásokban bízik. – Kicsi a játékterünk – jegyezte meg Schröder a tervezetre utalva, míg Miller a mondatnak más értelmet adva azt szorgalmazta, hogy juttassanak nagyobb játékteret az EU kisebb tagjainak. Varsó egyebek között azt akarja elérni, hogy minden országnak legyen teljes jogkörű biztosa az Európai Bizottságban. (MTI)