Szabad az út az orosz tőke előtt

Az utóbbi időben megélénkült kétoldalú kapcsolatok stabilizálása, az együttműködés további lehetőségeinek keresése, ezen belül is főként a gazdasági kérdések álltak Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök tegnapi budapesti tárgyalásainak középpontjában.

Kaszjanov személyében kilenc év után először látogatott orosz miniszterelnök ismét Magyarországra, s ez a tény önmagában jelzi a kapcsolatok intenzívebbé válását.
A tárgyalások után tartott sajtóértekezleten mindkét kormányfő kiemelte a megbeszélések bizalmi légkörét. Medgyessy Péter hangsúlyozta, Magyarország kiemelten kezeli Oroszországot, s kapcsolatainkat gazdasági, kereskedelmi, oktatási és kulturális téren egyaránt fejleszteni kívánjuk. A tárgyalásokon fontos szerepet kapott, hogy a kétoldalú viszony meghatározója lesz ezután Magyarország európai uniós tagsága, s a cél a jelenlegi pozitív elemek megőrzése.
A tárgyalásokon szó esett a második világháború idején elhurcolt műkincsek visszaszolgáltatásáról is. Medgyessy Péter aláhúzta, hogy a sárospataki könyvtár ügyében most is szót váltottak, az előrehaladás azonban eléggé lassú. Lapunk információi szerint a magyar fél az oroszországi választásokra való tekintettel szeretné megkerülni a kérdés túlpolitizáltságát, ezért szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések.
*
A politikai kérdések mellett kiemelt helyen szerepeltek a tárgyalások napirendjén a gazdasági együttműködés jövőbeni lehetőségei. Mindezt jelezte már az is, hogy Mihail Kaszjanov kíséretében üzletemberek sora érkezett Budapestre. A nagy érdeklődés a hazai privatizáció újabb hullámának és annak köszönhető, hogy a magyar kormány – miként Moszkvában fogalmaznak – „korrekt módon” áll az orosz befektetésekhez. A magyar miniszterelnök aláhúzta, hogy a piacgazdaság szellemében minden jó és perspektivikus ajánlatot megfontol, s Magyarország nyitott az orosz tőkével szemben.
Így aztán megfigyelők szerint a kezdeti nehézségek után az EU térségünket érintő bővítésének hajrájában Magyarországgal kapcsolatosan legalábbis teljesülhetnek azok az úgynevezett Karaganov-jelentésben lefektetett moszkvai stratégiai elképzelések, miszerint az orosz cégek a piacszerzés reményében lehetőleg még azok taggá válása előtt foglaljanak „hídfőállásokat” a leendő uniós országokban. A nagy olajcégek, a Jukosz és a Lukoil Budapestre érkezett képviselői ugyanis bizonyos értesülések alapján nem minden alap nélkül reménykedhetnek a Mol majd 24 százalékos állami pakettjének privatizációjakor, a Gazprom pedig a gázüzletágra pályázhat eséllyel. A cseljabinszki fémkombinát, a Mecsel a Dunaferr tulajdonosa lehet, a Csepeli Fémműre magnyitogorszki befektetők vetettek szemet, látókörbe került a diósgyőri DAM, a szegedi Pick szintén orosz milliárdos kezébe kerülhet. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy orosz cég végzi a paksi helyreállítást, szó van a metróépítésben való részvételről, akkor Kaszjanov elégedetten utazhat haza. Az orosz miniszterelnök egyébként reményét fejezte ki, hogy az orosz cégek sikeresen szerepelnek majd a napirenden lévő magyarországi tendereken. Magyar részről már kevesebb sikerről beszélhetünk. A kevés pozitív példa között ki kell emelni a Mol és a Jukosz szibériai közös kitermelését, a Rába és a Kamaz kölcsönös előnyökön alapuló együttműködését. Arról nem is beszélve, hogy az egyetlen nyitott politikai kérdésben, a műkincsek ügyében egyáltalán nincs előrelépés.
A két kormányfő mellett több szaktárca vezetői külön is tárgyalásokat folytattak. A látogatás során a miniszterek az oktatás, a hírközlés és informatika, az igazságügy területén folytatandó együttműködésről szóló keretszerződést, valamint az oroszországi lakásépítésbe való bekapcsolódást előirányozó memorandumot írtak alá. Elvi megegyezés született a fegyverlicencek kérdésében is, amelynek alapján orosz termékeket gyárthatnak a jövőben Magyarországon.