Szokatlan választás készül

Az Irakban zajló és a terror elleni háború miatt szokatlan körülmények között kerül sor a 2004-es amerikai elnökválasztásokra – szögezte le tegnap Budapesten Jeremy Rosner politikai elemző. A Demokrata Párt holdudvarába tartozó szakember a kilencvenes években Bill Clinton beszédírója volt, s a Magyarország, Lengyelország és Csehország NATO-tagságát célzó kormányzati erőfeszítéseket is koordinálta.

A helyzet különlegességét jelzi, hogy a jelenlegi elnök, George Bush népszerűsége huzamos ideig rendkívül magas volt – mondta Rosner, ám hozzátette, ez az egyértelmű dominancia ma már nem létezik. A Greenberg Quinlan Rosner kutatócsoport alelnökeként úgy véli, hogy az amerikai választók pontosan fele-fele arányban megosztottak. Mint mondja, közvélemény-kutatásaik is alátámasztják ezt: a kérdésre, hogy Busht vagy a vele szemben induló – a jövőben kiválasztandó – demokrata elnökjelöltet támogatnák, már csak 52 százalék válaszolt úgy, hogy a jelenlegi elnököt.

Az esélyeket annak ellenére kiegyenlítettnek értékeli, hogy Bush számos területen előnyben van leendő kihívójával szemben. Őt támogatja a kongresszus republikánus többsége, a legfelsőbb bíróság, de a republikánus kampányra is mintegy kétszer annyi pénz áll majd rendelkezésre, mint a demokratákéra. Rosner elismerte, hogy sok múlik majd azon, hogy a Demokrata Párt pontosan kit is indít, ám a párthoz közel álló szakemberként nem kívánt nyilatkozni arról, hogy közülük kit lát esélyesebbnek vagy jobban felkészültnek. Méltatta mind Dick Gephardot, John Edwardsot, Howard Deant, Joseph Liebermant, valamint Wesley Clarkot extábornokot, aki éppen kedden jelentette be, hogy pályázik a jelölésre. Kérdésre válaszolva szinte kizártnak tartotta, hogy a korábbi elnök felesége, Hillary Clinton váratlanul ringbe szállna még az ősz folyamán.

A kampányt hagyományos módon ezúttal is a gazdasági és hazai kérdések határozzák meg – mondta a szakértő, de elismerte, hogy az iraki kérdés élénken foglalkoztatja az embereket. Fontos ez annak a tükrében, hogy előreláthatólag szoros eredmény születik, másrészt azért, mert a közvélemény-kutatások szerint egyre több amerikai gondolja úgy, hogy nem mennek jól a dolgok Irakban. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy az Irakkal kapcsolatos bizonytalanság és bizalmatlanság esetleg átterjed más, a lakosságot jobban foglalkoztató belföldi témákra is. A külpolitikai kérdésekre ugyan nagyfokú konszenzus jellemző – mondta, ám a jelenlegi és az esetleges demokrata kormányzat között jól érzékelhető különbségek is vannak, mint például a multilateralizmus megítélése.

Lapunk kérdésére, hogy milyen szerepet játszhatnak a demokrata hátországban lévő olyan gazdasági érdekcsoportok, mint amilyenek a republikánusok esetében egyes sajtójelentések szerint hasznot húztak az iraki háborúból, Rosner tagadó választ adott. Mint mondta, kizártnak tartja, hogy egy amerikai elnök döntésében ilyen szempontok érvényesülhessenek, amikor katonák háborúba küldéséről van szó. A szakember érdeklődésünkre kommentálta azt a hírt is, miszerint Soros György olyan – a demokratáktól hivatalosan független – kampányt finanszíroz, mely a Bush-kormányzat antidemokratikus törekvéseire hívja fel a figyelmet. Ennek szerinte a nemrégiben megszigorított és máig vitatott kampányfinanszírozási törvény az oka, mellyel a pártok „privatizációjának” kívántak gátat vetni. Emiatt pénzelnek egyes gazdag személyek, cégek valamely politikai párt melletti, ám azoktól hivatalosan független politikai kampányokat.