Tartsák tiszteletben a bírósági határozatokat!

A Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, Lomnici Zoltán szerint beláthatatlan következményei lennének annak, ha bírósági döntések nyomán valamelyik politikai oldal támadást intézne az igazságszolgáltatás ellen a pótmagánváddal bíróság elé kerülő politikai színezetű ügyek eldöntése után.

Az elmúlt hetekben több kormánypárti politikus jelentette be, hogy a közpénzek sérelmére az előző kormányzati ciklusban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt a bírósághoz fordul azokban az ügyekben, amelyek esetében a vádhatóság megszüntette az eljárást. Nem tart attól, hogy valamelyik politikai oldal támadást intéz az igazságszolgáltatás ellen a pótmagánváddal bíróság elé kerülő politikai színezetű ügyek eldöntése után?
– Minden egyes bírósági eljárásban garantálom az igazságszolgáltatás pártatlanságát, azokban a politikai vitáktól kísért büntetőügyekben is, amelyek az ügyészség elutasító, megszüntető döntése után pótmagánvádló révén kerülnek bíró elé. Ugyanakkor mindenkitől elvárom, hogy a jogállam alkotmányos rendelkezéseinek megfelelően tartsa tiszteletben a bírósági döntéseket és tartózkodjék a bíróságokat érintő politikai támadásoktól.
– Ennek ellenére várható, hogy a bírósági eljárásokban született döntések az esetek nagy részében kiváltják az ügyben érdekeltek egyik csoportjának nemtetszését.
– A demokratikus jogállam egyik alapkövetelménye azonban éppen az, hogy a független, csak a törvényeknek alávetett bíróság döntését mindenki elfogadja és tiszteletben tartja. Vonatkozik ez különösen a közéleti szereplőkre, a politikusokra, akiknek e tekintetben is példát kell mutatniuk a társadalom számára. Beláthatatlan következményei lennének annak, ha bírósági döntések nyomán politikai támadások kereszttüzébe kerülne a harmadik hatalmi ág.
–A Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntéseinek alkotmánybírósági felülvizsgálata volt a központi témája a két bírói fórum vezetőinek múlt heti találkozóján. Sikerült pontot tenni a szakmai viták végére?
– Holló Andrással elsősorban mint az Alkotmánybíróság (Ab) nemrég megválasztott elnökével találkoztam, hiszen a két alkotmányos szerv közti jó együttműködés a jogállam egyik előfeltétele. Természetesen a megbeszélésen ismertettem az LB szakmai álláspontját a jogegységi döntések alkotmányossági vizsgálatával kapcsolatban és egyben egy megoldási javaslatot is tettem. Azzal váltunk el, hogy Holló András elnök úr megvizsgálja a javaslatomat.
– A két bírói fórum közötti hűvös viszonynak szólt, hogy a találkozó végén nem volt közös sajtótájékoztató?
– Nem. Az LB és az Ab között kiegyensúlyozott a viszony, de kétségtelen, a két bírói fórum kapcsolatának nem tett jót ez a vita, ami szerintem teljesen indokolatlanul alakult ki.
– Ismeretes: a kérdésben nemcsak az Ab elnökével keveredett szakmai vitába, hanem Bárándy Péter igazságügy-miniszterrel is. A tárcavezetővel nem fog egyeztetni az ügyben?
– Az LB már korábban jelezte ellenvetéseit a jogegységi döntések alkotmánybírósági felülvizsgálatával kapcsolatban. Bárándy Péternek írásban is megküldtük, hogy az elképzelést az LB nem tudja elfogadni. Ezt az első törvénytervezet kidolgozásakor figyelembe is vette az Igazságügyi Minisztérium, így abban nem szerepelt, hogy az Ab felülvizsgálhatná a jogegységi döntéseinket. A kormány azonban végül egy másik változatot fogadott el.
– Azért tegyük hozzá, ennek előzménye, hogy Németh János, az Ab volt elnöke lobbizott az ügyben a miniszterelnöknél, de hivatalos találkozón is elmondhatta álláspontját. Ellenben az LB-t mintha kirekesztették volna az egyeztetésekből.
– Én most nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy ki milyen körülmények között fejthette ki az álláspontját. Nem az a gond, hogy bekerült a törvényjavaslatba egy olyan rendelkezés, amellyel mi nem tudunk azonosulni, hanem az, hogy nem volt idő a kérdés alapos megvitatására.
– Bárándy azt mondta, hogy az egyeztetések során ön elfogadta azt a kompromiszszumot, hogy az Ab felülvizsgálhatja ugyan a jogegységi döntéseket, de alkotmányellenesség esetén azokat majd az LB semmisíti meg. Ellenben önnek minden nyilatkozata ellentétes ezzel az elképzeléssel.
– Cáfoltam ezt a kijelentést, ilyen megállapodás nem volt közöttünk.
– Ön korábbi nyilatkozataiban a jogbiztonság sérelmére hivatkozott. Mit ért ez alatt?
– Az Ab-t nem kötik határidők. Megeshet, hogy évek múlva jelzi kifogásait egy olyan jogegységi határozat ügyében, amelynek alapján időközben több ezer ügyben születik végrehajtható ítélet, és esetleg több milliárd forint kifizetésre kerül. Jogbiztonság szempontjából beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha évek múlva az Ab alkotmányellenesnek ítéli a jogegységi döntést. Gondoljunk csak a kismamák jövedelempótlékának ügyére. Tegyük fel, hogy az LB azt mondta volna ki, hogy nem jár a juttatás, majd évek múlva, amikor a követelés elévült, az AB megállapítaná, hogy alkotmányellenes volt a döntés. Milyen társadalmi feszültségeket okozna ez?
– Abban az esetben, ha a törvényjavaslatban szerepelne egy időkorlát, hogy minél hamarabb döntés szülessen, akkor hajlana a kompromisszumra?
– Akkor sem tudnánk támogatni a javaslatot, mert a másik fontos érvünk, hogy a bíróságokra kötelező jogegységi határozat nem eurokonform. Az EU már két csatlakozó ország esetében is jelezte, hogy a magyar jogegységi határozathoz hasonló jogintézményük nem fogadható el, mert korlátozza a bírói függetlenséget, a bírói mérlegelés szabadságát. Nekünk elsősorban ezt kellene a jogalkotóval tisztázni. Ezért megfontolandó, hogy az alaptörvényből kerüljön ki a jogegységi határozat alsóbb fokú bíróságok számára kötelező jellege.
– Tehát a jogegységet lehetne biztosítani úgy is, hogy közben a döntést nem teszik kötelezővé az alsóbb fokú bíróságok számára?
– Igen, az LB így is el tudja látni alkotmányos feladatát, hiszen a jogegységi határozat, bár nem kötné a bírót, de irányadó marad a bíróságok számára.
– Ha sikerül is rendezni az Ab-vel a vitát, még marad egy konfliktus, amely az igazságügy-miniszter és a megyei bíróságok között bontakozott ki. Ezzel kapcsolatban milyen rendezési terveik vannak?
– A konfliktus alapja az 50 százalékos bírói illetményemelés átütemezéséhez kötődik. Mindez csalódást váltott ki a bírákból. Ezek után Újkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság elnöke egy nemzetközi bírói szövetséghez fordult, amely a közelmúltban vizsgálóbizottságot küldött Magyarországra. Ugyanakkor tény: költségvetési problémát csak az országon belül, tárgyalásokkal lehet megoldani, mint ahogy a nézeteltéréseket is.
– Ez a viszony befolyásolhatja-e negatívan a költségvetési tárgyalásokat?
– Bízom benne, hogy nem.
– A jövő évi büdzsé tervezésében milyen igényei vannak a bíróságoknak?
– Megalapozott és mértéktartó fejlesztési igényeink vannak. Az OIT elfogadta a tervezetet, amelyet az Országgyűlésnek kell megvitatni, ebben szerepel, hogy az idei 49 milliárd forintról 70 milliárdra kellene emelni a bíróságok költségvetését. Ez szükséges ahhoz, hogy fedezzék többek között az 50 százalékos bírói illetményemelést, a Győri, valamint a Debreceni Ítélőtábla 2005. évi beindításának előkészületeit, továbbá különböző törvényi kötelezettségek teljesítését, mint például az úgynevezett üvegzseb- törvény, vagy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény végrehajtásához szükséges kiadásokat. Úgy tudjuk, hogy például az informatikai fejlesztésre vonatkozó igényünket a Pénzügyminisztérium nem támogatná, de bizakodásra adhat okot, hogy a döntés a parlament kezében van. A több tízezer oldalas közösségi jog megfelelő kezeléséhez, alkalmazásához például elengedhetetlen, hogy a 2004. májusi csatlakozásig minden bíró kapjon számítógépet. Ha meggyőzően tudok érvelni a képviselők előtt, akkor a megválasztásom idején irányadó 34 milliárd forinthoz képest közel 90 százalékkal nőhet a költségvetési támogatásunk.
– Lát reményt arra, hogy a bírói életpályamodell keretében hamarosan kiemelt nyugdíjat kapjanak a bírák?
– Tudomásom szerint Magyarország az egyetlen olyan európai ország, ahol a bíróknak nincs kiemelt nyugdíjuk. Ezt mindenképpen rendezni kell. Cirka mintegy 600 nyugdíjas bírót érintene, ezért ez nem költségvetési, hanem elvi kérdés.
– A másik fontos kérdés a bírói béremelés. Mikor éri el a bírók fizetése az uniós átlagot?
– Mivel még most is jelentős a lemaradás, bízom benne, hogy négy-öt éven belül. A bírói illetmények a világon mindenütt magasabbak a közszféra átlagánál. Az Európa Tanács is azt javasolja, hogy a bírót a hivatásához méltó magas anyagi elismerésben kell részesíteni. Az is tény, hogy a bírósági törvény szerint tudományos és oktatási tevékenységen kívül a bírák egyéb jövedelemszerző foglalkozást nem folytathatnak. Elfogadhatatlan, hogy megélhetési gondja legyen egy bírónak, aki emberek sorsáról, méltóságáról és vagyonáról dönt.