Tétlen a szaktárca?

Nem akarunk újabb ciánszennyezést – ezzel a felirattal demonstrált tegnap a Greenpeace a környezetvédelmi tárca előtt, amiért a minisztérium „tétlenül nézi”, hogy a romániai Verespatakon, hazai folyók vízgyűjtőjén újabb ciántechnológiás aranybánya létesül. A Román–Magyar Környezetvédelmi Vegyes Bizottság ugyanakkor éppen tegnap alakult meg, s napirendjére vette az aranybánya ügyét is.

Az espoo-i nemzetközi egyezmény – amelyet Románia és Magyarország is ratifikált – kötelezi a beruházó országokat, hogy a döntéshozatalba vonják be azon szomszédos országokat, amelyeknek a tervezett beruházás környezeti kockázatot jelent – figyelmeztettek a környezetvédők, kifejtve: az egyezmény alapján hazánk olyan jogi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek beleszólást engednek a romániai beruházás engedélyezésébe. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szeptember eleji erdélyi látogatása során találkozott román kollégájával, a verespataki aranybánya ügye azonban nem került napirendre – állapították meg sajnálkozva a zöldek.
Csáki Roland, a Greenpeace kampányszervezője kiemelte: a kormány az eltelt egy év során semmiféle hatékony lépést nem tett az espoo-i egyezményben foglalt jogok érvényesítéséért. Egyben felszólította a környezetvédelmi tárcát: szerezzen érvényt Magyarország jogainak, azaz haladéktalanul kezdeményezze nemzetközi környezeti hatástanulmány készítését, valamint közmeghallgatásokat az érintett városokban.
– Persányi Miklós romániai látogatásán az RMDSZ és a Magyar Mérnöki és Építész-világszervezet meghívására két rendezvényen vett részt, amelyeknek napirendjén nem szerepelt Verespatak ügye. A miniszter ugyanakkor tervezte, hogy meglátogatja a települést, ám a román társtárca az idő rövidségére hivatkozva nem adott lehetőséget az útra – reagált a Greenpeace állítására Császár Tibor, a tárca sajtófőnöke. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy éppen tegnap alakult meg a Román–Magyar Környezetvédelmi Vegyes Bizottság, amely az aranybánya problémájáról is tárgyalt. Magyar részről folyamatos tájékoztatást kértek az előkészületekről, amíg a román fél ígéretet tett rá, hogy lehetőséget ad Persányi Miklós vagy a magyar szakemberek látogatásaira, és nyitott Magyarország további kérései iránt is. Kiderült – mondta a sajtófőnök –, hogy a környezeti hatásvizsgálat még meg sem kezdődött, mert a beruházó visszavonta a létesítmény iránti engedélykérelmét. Hozzátette: úgy tudja, emiatt az építkezés előkészítése is leállt.
Ismeretes: a kanadai Rosia Montana Gold Corporation egy gigantikus méretű, külszíni fejtésű aranybányát építene az erdélyi Verespatak mellett. A szomszédos völgy egy 600 hektár kiterjedésű ülepítőtóvá válna, amelybe 200 millió tonnányi mérgező, cianidtartalmú szennyvíz kerülne. Ugyanezen technológia hibája okozta a 2000 januárjában az Aurul cég nagybányai üzemében bekövetkezett katasztrófát, amely felelős a tiszai ciánszennyezésért, így 1200 tonna hal pusztulásáért és 2,5 millió ember ivóvizének veszélyeztetéséért. A tervezett új ülepítőtó tízszer nagyobb méretű, mint az Aurul ülepítője.
– Ez a beruházás Magyarországon egy-másfél millió ember ivóvizét sodorhatja veszélybe. A lakosság jogosan vár el határozott fellépést ilyen horderejű ügyekben a mindenkori magyar kormányzattól – érvelt Csáki Roland.