Tízmilliárdot vonnak el a turizmusból

Még júliusban levélben fordult négy idegenforgalmi szakmai szervezet a turisztikai államtitkársághoz, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy a tervezett áfakulcs-változtatásokkal csaknem tízmilliárd forintot vonnak el az idegenforgalmi vállalkozásoktól. Ez év májusában – több hónapos egyeztetés után – az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elkészítette javaslatait a közgazdasági szabályozórendszer korszerűsítésére és a 2004. évi adótörvények módosítására a turizmus versenyhelyzetének javítása végett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Niklai Ákos, az OIB tagja, az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségének elnöke.

Ez év májusában az OIB – melynek munkájában nemcsak a szakmai szövetségek vezetői, hanem a turisztikai államtitkárság vezetői is részt vesznek – elkészítette és a turisztikai államtitkárnak megküldte javaslatait a turizmust érintő adójavaslatokkal és a közgazdasági szabályozórendszerrel kapcsolatosan. Ekkor még senki – beleértve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetőit is – sem sejtette, hogy a Pénzügyminisztérium augusztusban bejelenti az áfakulcsok emeléséről szóló tervezetét – nyilatkozta Niklai Ákos, aki elmondta: a turisztikai ágazat hatékony közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozásához, a szakma pénzügyi stabilitásának biztosításához, versenyhelyzetének javításához elengedhetetlenül szükséges a közgazdasági szabályozórendszer korszerűsítése az Európai Unióhoz (EU) való közeljövőbeni csatlakozás miatt is – mondta.
Szavai szerint a turizmus Magyarországon – a World Travel and Tourism Council kimutatásai szerint – a multiplikátorhatás figyelembevételével már 10,4 százalékkal járul hozzá a GDP-hez. Már csak ez a szám is indokolja, hogy a kormányzat – továbbra is elismerve a turizmus húzóágazat-jellegét – a vállalkozói szféra erőfeszítéseit segítve a jövőben is támogassa, jobb versenyhelyzetbe hozza a turizmust. A turisztikai nemzetközi piacon jelentős átrendeződések, fogyasztói szokásváltozások zajlanak, s kár lenne ebből Magyarországnak kimaradnia – vélte.
Az elnök elmondta, hogy mindezek szélesebb szakmai öszszefüggéseit lett volna hivatott a kormány és a parlament – nem csak a turizmussal foglalkozó – vezetői részére a korábbi kormányzati ciklusok első évében megtartott parlamenti nyílt nap a turizmusról konferencia megtartása is, amelynek időpontját még mindig nem sikerült kijelölni.
Szavai szerint a turizmus kormányzati és szakmai szövetségi vezetői úgy látják, hogy célszerű felülvizsgálni az adózással kapcsolatos törvényeket, s az ehhez kapcsolódó gazdasági-pénzügyi jogszabályokat, financiális lehetőségeket is. Továbbá indokoltnak tartják, hogy a készülő turizmus törvény megalkotása során figyelembe vegyék és beépítsék a szakmai szervezetek javaslatait is.
Niklai Ákos hangsúlyozta: az ágazat szolgáltatási jellege miatt erősen munkaigényes terület. A turizmus – a multiplikátorhatás figyelembevételével – mintegy négyszázezer embernek nyújt megélhetést. Mind az alacsony, mind a magas szinten képzett munkaerőt képes alkalmazni, illetve a szezonalitás miatt az ágazat lehetőséget nyújt a kismamák, részmunkaidősök, nyugdíjasok foglalkoztatására is. Nem beszélve arról – folytatta –, hogy a turizmusból származó devizabevételek komoly szerepet játszanak a folyó fizetési mérleg alakulásában, hiszen 2002-ben éves szinten a turizmus az energiaimportot meghaladó bevételt realizált. Kiemelte azt is, hogy a turizmus árérzékenysége kifejezetten erős, ami azt jelenti, hogy például az adócsökkentésből eredő tízszázalékos árcsökkentés 25 százalékos forgalomnövekedést eredményezhet.
Niklai Ákos közölte: bár a pénzügyi kormányzat rövid távú költségvetési terveivel a szakma adópolitikai elképzelései egyes pontokon ellentétesek, ugyanakkor az állami költségvetésre – a volumennövekedés révén – már középtávon is pozitív hatást gyakorolnak. A szakmai szervezetek úgy vélik – mondta –, hogy ha az állam változtat a korábbi évek szemléletén, és az adókedvezményeket nem költségvetési hiányként, hanem állami befektetésként kezeli, abban az esetben a turizmus főszerepet kaphat a gazdasági fejlődés fellendítésében, az államháztartási és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentésében. Az elnök úgy vélte, minderre jó példa az üdülési csekk, valamint az étkezési utalványok rendszerében január elsején bevezetett módosításcsomag.
Kiemelte: ugyan az EU-ban jelenleg sincs egységes adórendszer, azonban általános jellemzőjeként elmondható, hogy a forgalomhoz kötött adók a meghatározóak, a nemzeti gazdaságpolitika fő eszközei pedig a közvetlen – azaz nyereséghez és jövedelemhez kapcsolódó – adók. E két elképzelés ellentétét eddig még nem sikerült feloldani. Mindez arra késztette a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségét, a Magyar Szállodaszövetséget, az Idegenforgalmi Munkaadók Országos Szövetségét, valamint a Magyar Vendéglátók Ipartestületét, hogy levéllel forduljanak a GKM turisztikai államtitkárságához – mondta Niklai Ákos. Aláhúzta: e levélben felhívták az idegenforgalmi szakma irányítóinak figyelmét arra, hogy a szállodai és éttermi szolgáltatások áfakulcsemelését nem indokolják az EU-országokban alkalmazott áfamértékek, hiszen a jelenlegi magyar adókulcsok már most is jelentősen meghaladják az EU átlagát. Szakértők véleménye szerint a tervezett áfakulcsemelés következtében a szolgáltatások ára három százalékkal emelkedik. Az érdekképviseletek az áremelést – a magyar turizmus jelenlegi helyzetében – indokolatlannak és a szervezett turizmus vonatkozásában pedig a partnerekre, vendégekre már átháríthatatlannak tartják, tekintettel arra, hogy a szektor a 2004. évi prospektusait, kiajánlásait már elkészítette és kiküldte. Jövőre, amikor hazánk az EU tagja lesz, a meglévő, egyébként szerény vállalati pénzügyi tartalékokat szakmai és technikai felzárkózásra és nem többletadóra célszerű fordítani – mondta.
Kifejtette: megállapítható, hogy a belföldi szállítás – a beutazó csoportok országon belüli szállítása – áfájának 12-ről 23 százalékra történő emelése szintén elfogadhatatlan. Úgy vélik, ez olyan mértékű áremelést idéz elő, ami a szervezett csoportoknál a közlekedési költséget a nyugat-európainál lényegesen drágábbá teszi, másrészt lehetetlenné válik a közlekedési vállalatok részére, hogy saját költségeik fedezésére az árakat még tovább emeljék.
Niklai Ákos szólt arról: tapasztalataik szerint az utóbbi évek általános turisztikai recessziójában a realizált árak jelentősen csökkentek a világpiacon. Az általános trenddel ellentétes áremelések pedig a konkurenciát hozzák helyzetbe, rontva ezzel a magyar turisztikai vállalkozások versenyhelyzetét. A szakmai szervezetek számításai szerint a tervezett áfakulcs-emelések tízmilliárd forint feletti összeget vonnak majd el a szállodáktól, éttermektől, a közétkeztetéstől és az utazási irodáktól – figyelmeztetett az elnök, aki szerint a szakmának már nincs annyi belső tartaléka, hogy ezt a pluszterhet ki tudja termelni.
Niklai Ákos hangoztatta: meglepetéssel tapasztalták, hogy a szakmával való egyeztetés nélkül kívánja a kormányzat a korábbi javaslataikkal ellentétes, magas áfakulcsokat bevezetni. Úgy vélik, ezek a kulcsok aláássák a turizmus és a vállalkozások versenyképességét, továbbá ellentétesek az Európai Parlament irányelveivel, miszerint a szakmára a legalacsonyabb kedvezményes kulcshoz viszonylag közeli szint indokolt. Közölte, hogy a szakmai szövetségek és az OIB a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén maximum kilencszázalékos áfakulcsot tartanak indokoltnak. Álláspontjuk szerint az alacsonyabb adó elősegítené a beutazó- és a belföldi turizmus növekedését, s más ágazatok és az idegenforgalom várható fejlődése miatt a költségvetés bruttó áfabevételei sem csökkennének.
Végezetül Niklai Ákos elmondta: mindezekre tekintettel felkérték Pál Béla turisztikai államtitkárt, valamint az ágazat közgazdasági szabályozórendszerében illetékes állami vezetőket a fent említettek időbeni felülvizsgálatára és a tárgyalások haladéktalan megkezdésére a szakmai szövetségek képviselőivel.
***
Telt ház helyett fél ház.
Az idei év első nyolc hónapjában a szállodák átlagosan 54 százalékos szobakapacitás-kihasználtságot értek el, a bruttó szobaárbevétel folyó áron átlagosan négy százalékkal, a vendégéjszakák száma két százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – hozta nyilvánosságra tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A Budapesten lévő hotelek szobakapacitás-kihasználtsága 54–56, a vidékieké 48–59 százalék között alakult január–augusztusban. Az egy kiadható szállodai szobára jutó bruttó szobaárbevétel 7200 forint volt. Ez a mutató augusztusban kiugróan magas volt, 10 800 forintot ért el.