Trója nemzeti park

Trója egyre több titka lepleződik le. A Törökország északnyugati részében fekvő, mostanában régészeti ásatások nyomán elhíresült ókori város, amelyet a Nyugat Homérosznak Kr. e. a VIII. században íródott két eposzából, az Iliászból és az Odüsszeiából ismert meg, sok titkot tartogat. Nemrégen például még homály fedte, hogy milyen nagy és menynyire jelentős volt Trója a késő bronzkorban (Kr. e. 1750–1200), amikor Homérosz szerint a trójai háború lejátszódott.
Manfred Korfmann tübingeni régészprofesszor tizenöt éven át végzett ásatás után most megvonta a mérleget: „Trója azokban az időkben nagyon jelentős volt. Nemcsak a vár létezett, hanem hozzá tartozott a 270 ezer négyzetméter kiterjedésű alsóváros is. Trója így tizenháromszor nagyobb volt az eddig ismert, 11 ezer négyzetméter nagyságú várnál.”
Megállapítását azzal támasztotta alá, hogy megtalálta és részben kiásta a város határában húzódó falakat. Feltárt sok lakóházat is, és műholdas felvételek segítségével felfedezte az alsóvárost.
Korfmann, akit napjainkban Trója legjobb ismerőjének tartanak, tényekkel akarja cáfolni néhány tudós és főleg tübingeni kollégája, Frank Kolb álláspontját. Kolb ugyanis nemrég újból felszította a tudósok „trójai háborúját”. Szerinte Korfmann félrevezeti a nyilvánosságot, amikor azt állítja, hogy Trója nagy és jelentős város volt. Korfmann viszont, aki biztos a maga igazában, azt állítja: többé nem lehet kétségbe vonni, hogy létezett egy nagy kiterjedésű alsóváros is, amivel együtt Trója lakóinak számát hétezerre lehet becsülni.
Korfmann, aki a múlt század neves Trója-kutatója, az ugyancsak német Heinrich Schliemann után ismét ráirányította az érdeklődést a legendás ókori városra, 370 munkatársával 13 240 négyzetméter nagyságú területet kutatott át milliméterről milliméterre, és be akarja bizonyítani, hogy a város az összekötő kapocs funkcióját töltötte be Kelet és Nyugat között. Bizonyítják ezt a Tróján kívül feltárt fémtárgyak, edények és rovásírásos szövegek. Krisztus előtt 1200-ban a várost és lakóit tűzvész pusztította el.
Tizenöt évi ásatás után Korfmann biztos abban, hogy Kr. e. a III. és a II. évezredben Európában nem létezett Trójához fogható város. Szerinte biztosra vehető, hogy Trója Ázsia és Európa határán egyike volt az első helységeknek, ahol négyzet alakú faragott köveket használtak, egy olyan korban, amikor még nem ismerték a vasat.
A hatvanegy éves régész személyre szóló ásatási engedélyt kapott a török kormánytól, és még évekig Trójában szándékozik maradni, nem anynyira további ásatás, mint inkább az eddigiek kiértékelése végett. Büszke rá, hogy a török kormány – kívánságának megfelelően – Trója egész térségét történelmi nemzeti parkká nyilvánította, s ezzel ötven régészeti feltáró hely menekült meg attól, hogy építkezzenek rá.