Az úgynevezett koccanásos közúti baleseteknek álcázott autórablások lengyel gyanúsítottjai 2000 végétől az M1-es autópályán és környékén követték el a bűncselekményeket. Kedvelt márkáik a Mercedes, a BMW vagy éppen a Jaguar, amelyek értéke egyenként elérte a 20-30 millió forintot – állapította meg a Győr-Sopron megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati anyaga.
A banda egy évig háborítatlanul dolgozott, amíg 2001 novemberében Budapesten elfogták J. Andrzejt, akit végrehajtói körben az egyik főkolomposnak tartottak. Ekkor fél évig megszűntek a rablások, ám a társak ezután kiegészítették repertoárjukat, és a munkaautójukra „Kojak” lámpát szereltek: így késztették megállásra az autósokat. Módszerük rendkívül agresszív lett, többször fegyvert is használtak.
Az egyik esetben egy magyar nemzetiségű asszony – 12 éves kisfiával – osztrák rendszámú Mercedes terepjáróját akarták megszerezni, ezért kék villogó segítésével megállították. A fiatalasszony azonban gyanút fogott, mire J. Dareusz a nyitott ablakon, közelről gázpisztolyával a nő arcába lőtt, majd kirángatták a kocsiból. Az asszonynak az utolsó pillanatban sikerült kimentenie a hátsó ülésről gyermekét; a lengyelek pedig elhajtottak. Egy holland állampolgárra pedig többször rálőttek, de nem találták el, s az autóját sem sikerült elvinniük. A sértett meg sem állt Hollandiáig, s otthonában tett feljelentést.
A fenti két lengyel rablót februárban fogták el, társaikat – J. Zbigniewet, U. Adamot – pedig az Interpol körözi.
Szabadfi Árpád főkapitány szerint az elkövetők bűnszervezetben dolgoztak, a megrendelőket, orgazdákat, csempészeket nem ismerték, csupán néhány közvetítőt. Az autók a keleti vagy a déli határokon kerültek külföldre, főleg Oroszországba. A főkapitány példaként Michael Leier, Ausztria tiszteletbeli magyarországi konzulja esetét említette, akinek az autója Moszkvában került elő. A kocsikért 6–12 ezer dolláros jutalékot kaptak, illetve a közvetítők megengedték, hogy az elrabolt autókban található értékeket megtartsák.
Ugyan több, Magyarországon élő közvetítőt, orgazdát név szerint ismer a rendőrség, ám nincs ellenük elegendő bizonyíték – mondta Szabadfi Árpád. Hozzátette: ismereteik szerint számuk tíz fő körülire tehető. A megrendelőket azonban külföldön, jórészt Oroszországban kell keresni.
A vádjavaslatban 47 rablás, kilenc lopás, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények szerepelnek.
Az albán banda zöme elmenekült
A fővárosban működő albán trükkös tolvajok elleni nyomozásról számolt be tegnap Pál József, a BRFK alezredese. Elmondta: a nyáron tartott sajtóbeszámoló után a 19 azonosított albán gyanúsítottból 17 elmenekült Magyarországról, ellenük beutazási tilalmat rendeltek el. Húsz bűncselekménnyel bővült az albánok így is tetemes számlája – 113 eset. Az alezredes kiemelte, hogy megváltozott az albánok elkövetési centruma: külvárosok pénzváltóinak, bankjainak közelében követik el a lopásokat. Módszerük nem változott: kiszúrják a kocsik gumijait, majd segítségnyújtást színlelve elveszik az autókban található értékeket.
A hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után káosz alakult ki a Tisza környékén