Választás harmadszor

A szerbiai elnökválasztásokat november 16-án tartják meg – határozott Natasa Micsics szerbiai parlamenti elnök, aki egyben az államfői teendőket is ellátja. Szerbiának ugyanis nincs elnöke, mivel kétszeri próbálkozás után sem sikerült az országnak megválasztani a jelenleg már a scheveningeni fogdában ülő Milan Milutinovics utódját.

Milutinovicsnak egyébként 2002 januárjában telt le az ötéves mandátuma, azóta nincs választott elnök Szerbia élén. Tavaly szeptember 29-én tartották meg a válaszások első menetét, amelyen kilenc jelölt vett részt, az október 13-án megrendezett második menetben pedig a két legeredményesebb, Vojiszlav Kostunica és Miroljub Labusz versengett a szavazatokért. Ám az alacsony részvételi arány miatt a választások érvénytelenek voltak. A december 8-i megismételt szavazáson három jelölt vett részt: Kostunica, Pelevics és Seselj – utóbbi közben már szintén Scheveningenbe költözött. A szerbiai választópolgárok azonban ismét nem vettek részt az érvényességhez szükséges arányban a voksoláson. A parlamenti elnök meglepetésnek számító döntése ellentétes reagálásokat váltott ki a szerb politikai színtéren. Még a kormánykoalíció pártjai sem támogatták egyöntetűen a választások kiírását. A Szerbiai Polgári Szövetség, a Demokratikus Centrum, a Demokrata Párt, a Szerbiai Liberálisok és a Vajdasági Reformisták helyeslik az újabb megméretést, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt, a Demokratikus Alternatíva, a szandzsáki Demokrata Párt pedig helyteleníti. A VMSZ azonban úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a többség döntését.
A Miroljub Labusz vezette G17 Plusz határozottan az elnökválasztások ellen foglalt állást, hasonlóképpen vélekedik a Kostunica-féle Szerbiai Demokrata Párt és a szocialisták is. E pártok a parlamenti választások idő előtti kiírását követelték. A Szerb Radikális Párt már azzal is állást foglalt, hogy bejelentette: az elnökválasztásokon külön jelöltet indít Tomiszlav Nikolicsnak, Seselj helyettesének a személyében. A Pelevics-féle Szerb Egység Pártja azonban szembeszállt az elnökválasztások megtartásával, és az ellenzék közös bojkottját szorgalmazza. A Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom szintén úgy látja, hogy valamennyi ellenzéki pártnak bojkottálnia kellene az elnökválasztásokat. Ha nem tudnak megállapodni a közös bojkottban, akkor közös jelöltet kellene állítaniuk.

Draskovicsék szerint az elnökválasztások megtartásának nincs semmi értelme, s csak abból a célból írták ki, hogy elkerüljék a rendkívüli parlamenti választásokat. Az ellenzéki pártok úgy gondolják, hogy először az új alkotmányt kellene meghozni, s csak azt követően kellen kiírni az elnökválasztásokat. A kormánykoalíciónak a Demokrata Párt köré tömörülő része szerint pedig az államfő megválasztása helyreállítaná Szerbia stabilitását. Ha másra nem, arra biztosan jó lesz, hogy a pártok főpróbát tartsanak a parlamenti választások előtt.