Vigyázat, zsebre megy!

Legfeljebb a decemberi bevásárlóhónap lehet olyan erős forgalmú a zsebeseknél, mint a nyár, a mostanában befejeződő időszak. A forgalom mércéje a havonkénti bejelentett lopásszám – ilyenkor napi háromszázról felmegy 350-400-ra. Megnő a külföldi sértettek aránya is; máskor nyolc-tíz százalék szokott lenni, most elérte a tizenöt-húsz százalékot. Azt az észrevételt, miszerint a tényleges esetszám jóval nagyobb lehet a bejelentettnél – mivel sokan nem tartják érdemesnek bejelentést tenni a rendőrségen –, a szakterület illetékese, Palotás István alezredes csak részben tartja indokoltnak.

– Azokban az esetekben valóban nehéz nyomozni, amikor nem tűnt fel semmi a károsultnak, csak egyszerűen észrevette, hogy nincs meg a pénztárcája. Se tanú, se pontos időpont, se pontos helyszín, ilyenkor utólag tettest fogni lehetetlen. Persze teljesen érthető az is, ha egy lopás kis értékű, akkor nem megy be senki sorban állni a rendőrségre a bejelentéshez. A zseblopási alosztály vezetője elismeri, hogy igazi sikereket tettenérésekkel tudnak elérni. Az alezredes szerint 1999 óta már ritkán fordul elő, hogy az, akit előző nap bevittek, másnap kineveti a rendőrt az utcán. Addig valóban gyakran volt ilyesmire példa, mert a zseblopás kis kategóriájú bűncselekménynek számított, és az illetékes kerületi kapitányságok ennek megfelelően foglalkoztak a dologgal. Azt mondták, hogy egy piti zsebtolvajjal nem foglaltatják el a drága fogdahelyet, kihallgatták gyanúsítottként, aztán kirakták az utcára, így az utcai rendőrök hiába dolgoztak, az esetnek még a statisztikában sem volt nyoma. Emelkedett is a lopásszám: a bejelentett esetek száma 1998-ra Budapesten elérte a 7800-at. Ez volt a csúcs.

– A BRFK vezetése akkor létrehozott egy saját, zseblopást vizsgáló egységet budapesti hatáskörrel – vázolja Palotás István. – A létszámunkat ötven százalékkal bővítették. A megfogott tolvajok közül, akiknél lehetőség volt erre, gyorsított eljárással – nyolc napon belül – kerültek bíróság elé. Kirótták az ítéletet, ha visszaesőként felfüggesztett büntetései voltak, akkor azokkal együtt megkapta az egy-másfél évet, így egyre több zsebtolvajt tudtunk kivonni a forgalomból. Már az első évben hatezer alá csökkent a zseblopások száma, és a tendencia folyamatos, tavaly 4300 bejelentést kaptunk. Várhatóan idén is sikerül lejjebb menni a tavalyinál, 4000-4100 esetre számítunk.

Korábban az elfogott zsebtolvajok egyharmada külföldi volt, szinte kivétel nélkül román állampolgár. A megfelelően rutinos, abszolút profi zsebtolvajok Romániából érkeztek, Bukarest, Ploiesti környékéről. Nem itt tanulták a szakmát, hanem célirányosan kiképezve érkeztek, hiszen itt több pénzre számíthattak a zsebekben, mint odahaza. Tavaly ez az egyharmados arány hirtelen visszaesett tíz százalékra, aminek az volt az oka, hogy vízummentességet kaptak az EU-tagállamokba. Ettől kezdve ellepték a nyugati nagyvárosokat.

Szaktudásban a magyarok se állnak rosszul. Egymástól, fokról fokra haladva tanulják el a szakmát. Aki odacsapódik egy ilyen társasághoz, azt először beveszik figyelőnek: ő nézi, van-e rendőr a közelben, szemmel tartja az utastársakat. Aztán jön a takaróember, aki a testével fedi az egész műveletet, és persze közelről látja, hogy miként is kell véghez vinni, hiszen ha elég ügyes, akkor hamarosan előbbre léphet, és akkor ő lesz a nyúlós, vagyis aki pénztárcát, más értéktárgyat kiemel. Amikor megtörténik a lopás, akkor a nyúlós azonnal átadja a takaróembernek, az meg a figyelőnek a pénztárcát, és ő ott marad, a közelben, hiszen feltűnő lenne, ha hirtelen elszaladna. Ha észreveszi a sértett, akkor sincs bajban, mert nála már nincs semmi. Rendőrt is hívhatnak: ha nem volt tanú, aki látta, hogy ő emelte ki a pénztárcát, akkor semmit nem lehet vele kezdeni.

A zseblopási alosztály vezetője valóságos lopástérképet vázol fel. A 4-es, 6-os villamosról jön a legtöbb bejelentés, annak ellenére, hogy azt ellenőrzik a legjobban. Veszélyes még a 7-es busz vonala, a metrók és az összes belvárosi aluljáró.

Az esetek nyolcvan százaléka tömegben fordul elő, a maradék húsz kreált helyzet: leszólításos trükkök, öszszeütközés, imitált kérdezősködés, pénzváltás. Gyakoriak az álprostituáltak: úgy tesznek, mintha barátkoznának, és közben kifosztják a félrészeg külföldit. A budapesti rendőrségnek komoly nyilvántartása van: 1998 óta 1300 zsebtolvajt regisztráltak, harminc százalékuk külföldi. Az újak rögtön bekerülnek a számítógépes nyilvántartásba, de a korábbiak még albumban vannak – ennek a rendszernek köszönhető a sok felismerés.

A zseblopás ritkán párosul erőszakos cselekménynyel, az elkövetők általában vigyáznak, tudják, hogy az már rablás, sokkal súlyosabb büntetési kategória – legalábbis így volt ez korábban. Mostanában azonban – főleg a fiatalok – egyre agresszívabbak, aminek az az oka, hogy nagy részük erős kábítószeres. Amíg nincs meg az aznapi anyagra a pénz, addig keményen hajt, tettenéréskor küzd, volt már késelés, egy öreg károsultat például halálra rugdostak. Ez bizonyíthatóan mind a kábítószernek tudható be.