Viták kereszttüzében az uniós alkotmány

Fölnyitni vagy nem nyitni, az itt a kérdés – mondhatnánk Shakespeare-rel szólva a készülő uniós alkotmány körüli hercehurcát figyelve. A kérdés (az egyik legfontosabb) ugyanis valóban az, hogy az október 4-én kezdődő kormányközi konferencián felnyissák, azaz újratárgyalják-e a konvent által öszszehozott uniós alkotmánytervezetet. Válasz azonban az uniós külügyminiszterek hét végi olaszországi találkozóján sem született.
A nagyok ugyanis úgy vélik: jobb nem bolygatni az egyszer már kialakított tervezetet. Azzal ugyanis csak kinyitják Pandora szelencéjét, és a vita már csak az érdekek különbözősége miatt is könnyen elhúzódhat – riogatnak. Franco Frattini olasz külügyminiszter a hét végén a Garda-tónál például azt mondta: Itália el akarja kerülni a „visszalépéseket” az alkotmány tervezete kapcsán, ugyanakkor nem zárta ki a „jobbító szándékú javaslatokat”.
Ennél azonban többre vágynak az unió kis- és közepes méretű tagállamai, melyek – összesen tizenöten – a múlt hét elején Prágában gyűltek össze. A kisebb országok szándékai egyértelműek: ők változtatni szeretnének. Nem kivétel ez alól Magyarország sem, amely egyebek között a kisebbségek jogainak megjelenítése mellett és az állandó EU-elnök ellen kardoskodik. Hazánk ezenkívül azt szeretné elérni, ha minden ország szavazati joggal rendelkező biztossal képviseltethetné magát. Hasonló követelésekkel lépnek fel egyébként a csehek, a finnek és az osztrákok is, a lengyelek pedig a keresztény gyökerekre való utalást tekintik szívügyüknek.
Ezek az országok Romano Prodi személyében nem várt támogatóra leltek. Az Európai Bizottság olasz származású elnöke ugyanis egy minapi interjújában amellett foglalt állást, hogy az alkotmány kifejezetten nevezze meg a kereszténységet. Ezt – mint mondotta – az Európa és a kereszténység közötti felbonthatatlan kapcsolat követeli. – Az egyistenhitű vallások, mindenekelőtt a kereszténység, Európa fontos gyökerei, és a földrész fejlődésének egyik tényezője – tette hozzá indoklásában a politikus. Prodi mindamellett nemcsak a keresztényi hivatkozást vette „pártfogásába”, de kiállt az Európai Bizottság összetételére vonatkozó tervezetrészek újratárgyalása mellett is.
A nagyok, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Belgium, Hollandia, mindazonáltal nem nyitnák újra – ahogy ők mondják – Pandora szelencéjét. Sőt, vannak olyan vélemények, melyek szerint az igazi tét már nem is az újranyitás, hanem a végleges lezárás mikéntje. Tárgyalni, vitatkozni, érvelni mindenesetre lesz elég alkalmuk a döntéshozóknak az október elején kezdődő kormányközi konferencián. Az olasz elnökség ugyanis legalább hat külügyminiszteri és három csúcsszintű találkozót tervez, melyből a november végi római miniszteri ülés akár háromnapos is lehet, s nem kizárt a rendkívüli csúcs összehívása sem.