Az ügyfélátverés magasiskolája

Nemzetközi részvények megvételét kínálja, de valójában többnyire csak az ügyfelek pénzét szedi be itthon és külföldön több nemzetközi hátterű befektetési szolgáltató cég. A bűnüldöző szervek által csak „kazánháznak” becézett vállalatok első hazai „feketelistáját” a hét közepén tette közzé a pénzügyi felügyelet.

Ki gondolná, hogy a hongkongi értékpapír-felügyelet jelenleg három olyan magyar vállalatot is feltüntet saját honlapjának „feketelistáján”, amelyek – legalábbis a hatóság szerint – budapesti befektetési cégek, és trükkjeikkel a távol-keleti szigetország lakóit akarják megkárosítani? Az Astral European 2002 Tanácsadó Kft., a Bowen Reece Kft. és a KRD Európa Tanácsadó Kft. neve néhány napja a magyar Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapjára is felkerült.
A hazai hatóság ugyanis újdonságként szintén ugyanilyen „feketelistát” jelentetett meg, egyrészt azokról a társaságokról, amelyek esetében már megtiltotta az engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatói tevékenységet. Létezik azonban emellett egy másik PSZÁF-lajstrom is, mégpedig azokról a cégekről, amelyeket itthon ugyan nem sújtott ilyen felügyeleti intézkedés, csakhogy más ország felügyelő hatósága már nyilvánosan fellépett ellenük. Utóbbi oka az volt, hogy e cégek határon átnyúló „szolgáltatást” nyújtva károsították meg az adott állam gyanútlan lakossági befektetőit.
A vállalatok által leggyakrabban alkalmazott eljárás pofonegyszerű. Egy budapesti irodába angolul vagy más nyelven jól beszélő munkatársakat toboroznak, akik a világ különböző országaiba telefonálnak (az áldozatokat többnyire telefonkönyvekből vagy más regiszterekből kiválogatva), s 12–18 hónap alatt magas, például százszázalékos hozamot nyújtó részvényeket, értékpapírokat ajánlanak megvételre. Az ajánlott cégek vagy nem léteznek, vagy ha igen, értéktelenek, és a „rábeszélő cég” fillérekért vette meg őket, majd sokszoros áron adja őket tovább az ügyfeleknek. Utóbbiaknak nem kell mást tenniük, mint átutalniuk egy távoli ország egy megadott bankszámlájára a részvények ellenértékét. A telefonos ügyintézők általában álneveket használnak, s cégük tényleges központja helyett más országokat adnak meg székhelyükként.
A külföldi nyomozó hatóságok e vállalkozási típust a magyarra talán kazán- vagy fűtőházként fordítható boiling roomnak nevezik (valószínűleg azért, mert sok ügyfél valóban lázba jöhet a mesés hozamok hallatán). Mondani sem kell, hogy miután bizonyos létszámú ügyfél átutalta pénzét, e „kazánházak” alkalmazottainak és tulajdonosainak hirtelen nyoma vész, és többé sohasem lehet elérni őket.
Az eddig nyilvánosságra került történetekből úgy tűnik: a befektetési vállalkozások még nem a magyar ügyfeleket veszik célba, „csak” ideiglenes főhadiszállásként használják országunkat. Az első ilyen, nagy port felvert eset 2002 júniusára esett, amikor a hongkongi felügyelet jelezte a bajt a KRD Európa Tanácsadó Kft. ügyében magyar társhatóságának. A cég képviseletében ugyanis egy Simon Johnson néven bemutatkozó munkatárs telefonon és faxon egy International Child Care nevű cég részvényeinek megvételére buzdított hongkongi befektetőket. A részvények ellenértékét egy mauritiusi bankszámlára kellett átutalni. A magyar cég (szintén külföldi) ügyvezetője az itthoni felügyeletnek azt állította: nem ismerik Johnsont és bankszámláját. Ám miután kiderült: a számla a KRD-é, és afölött éppen az ügyvezető rendelkezik, a hazai felügyelet a céget eltiltotta attól, hogy továbbra is folytassa jogtalan tevékenységét.
Az Astral European Kft. pár hete jutott ugyanerre a sorsra. A HVG szerint a vállalat egy több éven át működtetett nemzetközi csalássorozat egyik fedőszerve volt, amely többek közt finn, német és japán állampolgárokat károsított meg. A befektetési tippeket ebben az esetben egy First Pacific Network (FPN) Inc. nevű, ismeretlen országbeli vállalat adta, amelynek a magyar leánycég afféle „vagyonkezelő társaságaként” működött. Az FPN által ajánlott amerikai tőzsdei részvények árát – az egyik ügyfél esetében több tízezer dollárt – ugyanis egy itthoni bank számlájára utaltatták át. A beérkező pénzösszegeket egy Esther Elefant néven tevékenykedő (s információnk szerint az egyik legelőkelőbb budapesti szállodában lakó) külföldi, idős hölgy vette ki több hónapon át nap mint nap, s aztán dolga végeztével gyorsan távozott az országból. Meg nem erősített hírek szerint e cégcsoport néhány magyar károsultat is maga mögött hagyott.
A cégekhez képest jóval nagyobb hírnévre tett szert a Livingstone Asset Management elnevezésű, Európa számos országát – így hazánk mellett Svájcot, Franciaországot, Olaszországot és Svédországot – behálózó csoport, amely ráadásul több tekintélyesnek látszó honlappal is rendelkezik. Ennek illegális tevékenységéről a magyar hatóságot megelőzve ugyanis 2002 szeptemberében előbb a belga, majd egy hónapra rá az írországi bankfelügyelet is nyilvános közleményt jelentetett meg (később ugyanígy tett az ausztrál és az olasz felügyelet is). A cég ismert és kevésbé ismert, illetve nem létező társaságok papírjait „árusította”.
Lapunk gyűjtése szerint a Livingstone és annak magyarországi tevékenysége több, a nemzetközi pénzügyi csalásokkal foglalkozó nemzetközi internetes honlap témájául is szolgál. Ezeken károsult vagy legalábbis megkeresett ügyfelek említik meg, hogy a telefonhívásokat 2002-ben és idén az év első felében általában Genfből vagy Berlinből bejelentkező Livingstone-alkalmazottaktól kapták, akik azonban valójában Budapestről beszéltek. Nemzetközi sajtóhírek szerint a mintegy száz magyar alkalmazott a beszedett pénz egy, míg külföldi (általában amerikai) vezetőik tíz százalékát kapták sikerdíjként. Akadt olyan telefonos ügyintézőnő, aki több lépésben 90 ezer dollár befizetésére tudta rábeszélni egyik ügyfelét.
***
Cégek a figyelmeztető listán. A PSZÁF az elmúlt napokban a következő vállalatokat helyezte fel figyelmeztető listájára: KRD Európa Tanácsadó Kft, Astral European 2002 Tanácsadó Kft., Bowen Reece Kft., Cambridge Global Szolgáltató Kft., Livingstone Asset Management Kft. Az egyéb államok felügyeletei közül több már jóval korábban megkezdte a hasonló lajstromok összeállítását. A belga hatóság honlapján például jelenleg legalább félszáz cég neve szerepel, az ír felügyelet pedig – amelynek már 1998 óta van feketelistája – 110 ilyen vállalatot számlál. (D. P.)