Brüsszel bírálja az agrárfelkészülést

Valószínűleg utolsó monitoringjelentését készül nyilvánosságra hozni november 5-én az Európai Bizottság. Kiszivárgott információk szerint Magyarország esetében az agrárfelkészülésben a legkirívóbbak a lemaradások.

Elsősorban a magyar mezőgazdasági felkészülésben és azon belül is a közösségi támogatások fogadása előfeltételeinek megteremtésében mutat majd rá komoly elmaradásokra az Európai Bizottság november 5-én nyilvánosságra kerülő monitoringjelentése – értesült megbízható forrásból a Bruxinfo. Névtelenséget kérő brüsszeli tisztségviselők szerint Magyarország ezen a téren az utolsók között foglal helyet. Az Európai Bizottság lemaradást tapasztalt egyebek között a közvetlen kifizetésekhez szükséges integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer felállítása, valamint az agrártámogatásokat intéző kifizető ügynökség végleges felállása terén. Brüsszel kifogásolja azt is, hogy döcög a mezőgazdasági garanciaalapból fizetendő vidékfejlesztési támogatások tervének elfogadtatása. Ezek az intézkedések már csak azért is húsbavágók, mert működőképes intézményrendszer hiányában Magyarország nem tudja majd lehívni a közösségi pénzeket.
A dokumentum – amely megfigyelők szerint jóval tömörebb a megszokottnál – némileg elnézőbben szól a jogharmonizációs elmaradásokról. Ennek egyik oka az lehet, hogy Brüsszel a jogszabályok közeli elfogadásával számol.
A csatlakozó államok vállalásainak teljesítését górcső alá vevő bizottsági országjelentés talán Varsóval szemben a legkritikusabb. A konzervatív Rzeczpospolita úgy értesült, hogy a monitoringjelentés értelmében a jövőre csatlakozó országok közül Lengyelország a legrosszabbul felkészült. A dokumentum ötven olyan területet jelöl meg, ahol súlyos elmaradás tapasztalható. A lap brüsszeli tudósítója leszögezi: amióta Koppenhágában megszületett a döntés Lengyelország felvételéről, a felkészülés üteme erőteljesen lelassult. Ugyanakkor ha Varsó nem gyorsítja fel a tempót, a következmények súlyosak lehetnek: fennáll a lengyel élelmiszerexport felfüggesztésének veszélye, és a szegény régiók gazdálkodói eurómilliárdokat veszíthetnek el az agrárdotációból. Lengyelország is – akárcsak Magyarország – adós még az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer beindításával, és alig készült fel a sokmilliárdos strukturális alapok fogadására.
A mostani dokumentum lesz egyébként várhatóan az utolsó monitoringjelentés, melyet az Európai Bizottság a csatlakozás előtt kibocsát. Így ez az utolsó lehetőség arra is, hogy Brüsszel nyomást gyakoroljon a csatlakozó államokra „adósságaik” rendezése, azaz vállalt kötelezettségeik teljesítése érdekében.