A vádirat szerint Juszt László tavaly május 31-én, két ismerőse társaságában, a súri Táncsics Vadásztársaság területén a vadászati tilalom ellenére lelőtt egy őzgidát és egy vemhes mezei nyulat, az állatokat pedig eltulajdonította. A vádlott a szerdai tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, és vitatta a 45 ezer forintos kárösszeg nagyságát. Vallomásában a vadásztársasággal megromlott viszonyát vélte az ügy előzményének. Elmondta: a tulajdonában lévő 500 hektáros területet vadászatra kiadta a társaságnak, így a vadkárok megelőzése az ő dolguk lenne. Mint ahogy annak a 70 hektáros, fiatal facsemetékkel betelepített területnek a védelme is, amelyben Juszt szerint eddig mintegy 1,2 milliós kárt tettek a vadállatok. Azt állítja, hogy a vadásztársaság nem tett meg mindent a kellő védelem érdekében.
A vádbeli időben Juszt két ismerősének a csemetekertet mutatta meg, este nyolc körül. Észrevette, hogy a drótkerítéssel körülvett területen előbb egy nyúl, később egy őzgida rongálja a növényeket. A terepjárójában tartott két puska egyikével – kármentesítés miatt – kilőtte mindkettőt, majd a platóra tette, és a közeli faluban lévő vadásztársasághoz indult a tetemeket leadni. A vadászok azonban megállították terepjárójukat, majd kihívták a rendőrséget. Juszt beismerte: hibázott, hogy a kármentesítést nem jelentette be előre. Az is kiderült ugyanakkor, hogy nem volt nála sem a vadász-, sem a fegyvertartási engedélye, ráadásul két puskáját szabálytalanul, tok nélkül a kocsija hátsó ülésén tartotta.
A súri vadásztársaság tagja, L. Antal vette észre a vadászlesről – megfogalmazása szerint a „ruszkilesről” –, hogy egy terepjáróból lövéseket adnak le, előbb egy távoli területről, majd később a csemetekert közeléből. Mindezt távcsővel végignézte, miközben szólt a vadásztársaság elnökének, hogy siessen a helyszínre, mert a tiltott területen és időben valaki vadászik. Határozottan állította: a későbbi lövésekkor már látta, hogy a Juszt facsemetés földjétől közel 50 méterre lévő kukoricásnál a terepjáróból három ember kiszállt. Az egyik lőtt, a másik pedig kivonszolta a vadat. Arcokat azonban nem látott. A vadásztársaság elnökével telefonon tartotta a kapcsolatot, aki hamarosan a helyszínre érkezett, és feltartóztatta a csapatot.
Az elnök, Sz. József úgy számolt be az eseményről, hogy megállította a terepjárót, s látta: a televíziós és barátai ülnek benne. Kérdezte a kormánynál ülő tévést: „Vadászgatunk, vadászgatunk, Juszt úr?” Mire ő: „Miért, baj?”
Az elnök meglátta, hogy két vadtetem van a kocsi platóján, s rögtön hívta a rendőrséget.
A televíziós barátja, F. Szilárd, aki hentes-vállalkozó, több ponton is ellentmondásba keveredett a nyomozati, illetve a tegnapi tárgyaláson tett vallomásával. Juszt állítását erősítette volna, ám mondandóját a vadászok cáfolták. A tárgyalás január 21-én folytatódik.
Büntetőper Juszt ellen
Megkezdődött a lopással vádolt Juszt László büntetőpere tegnap a Komáromi Városi Bíróságon. A tárgyaláson kiderült: a televíziós egy hentes-vállalkozó ismerőse társaságában, a vadászati tilalom idején lőtt ki két vadat. Juszt állítja: saját területén vadkármentesítést végzett, a vadászok pedig kijelentették, hogy tilalom idején erre csak nekik van joguk.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!