Büntetőper Juszt ellen

Megkezdődött a lopással vádolt Juszt László büntetőpere tegnap a Komáromi Városi Bíróságon. A tárgyaláson kiderült: a televíziós egy hentes-vállalkozó ismerőse társaságában, a vadászati tilalom idején lőtt ki két vadat. Juszt állítja: saját területén vadkármentesítést végzett, a vadászok pedig kijelentették, hogy tilalom idején erre csak nekik van joguk.

2003. 10. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vádirat szerint Juszt László tavaly május 31-én, két ismerőse társaságában, a súri Táncsics Vadásztársaság területén a vadászati tilalom ellenére lelőtt egy őzgidát és egy vemhes mezei nyulat, az állatokat pedig eltulajdonította. A vádlott a szerdai tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét, és vitatta a 45 ezer forintos kárösszeg nagyságát. Vallomásában a vadásztársasággal megromlott viszonyát vélte az ügy előzményének. Elmondta: a tulajdonában lévő 500 hektáros területet vadászatra kiadta a társaságnak, így a vadkárok megelőzése az ő dolguk lenne. Mint ahogy annak a 70 hektáros, fiatal facsemetékkel betelepített területnek a védelme is, amelyben Juszt szerint eddig mintegy 1,2 milliós kárt tettek a vadállatok. Azt állítja, hogy a vadásztársaság nem tett meg mindent a kellő védelem érdekében.
A vádbeli időben Juszt két ismerősének a csemetekertet mutatta meg, este nyolc körül. Észrevette, hogy a drótkerítéssel körülvett területen előbb egy nyúl, később egy őzgida rongálja a növényeket. A terepjárójában tartott két puska egyikével – kármentesítés miatt – kilőtte mindkettőt, majd a platóra tette, és a közeli faluban lévő vadásztársasághoz indult a tetemeket leadni. A vadászok azonban megállították terepjárójukat, majd kihívták a rendőrséget. Juszt beismerte: hibázott, hogy a kármentesítést nem jelentette be előre. Az is kiderült ugyanakkor, hogy nem volt nála sem a vadász-, sem a fegyvertartási engedélye, ráadásul két puskáját szabálytalanul, tok nélkül a kocsija hátsó ülésén tartotta.
A súri vadásztársaság tagja, L. Antal vette észre a vadászlesről – megfogalmazása szerint a „ruszkilesről” –, hogy egy terepjáróból lövéseket adnak le, előbb egy távoli területről, majd később a csemetekert közeléből. Mindezt távcsővel végignézte, miközben szólt a vadásztársaság elnökének, hogy siessen a helyszínre, mert a tiltott területen és időben valaki vadászik. Határozottan állította: a későbbi lövésekkor már látta, hogy a Juszt facsemetés földjétől közel 50 méterre lévő kukoricásnál a terepjáróból három ember kiszállt. Az egyik lőtt, a másik pedig kivonszolta a vadat. Arcokat azonban nem látott. A vadásztársaság elnökével telefonon tartotta a kapcsolatot, aki hamarosan a helyszínre érkezett, és feltartóztatta a csapatot.
Az elnök, Sz. József úgy számolt be az eseményről, hogy megállította a terepjárót, s látta: a televíziós és barátai ülnek benne. Kérdezte a kormánynál ülő tévést: „Vadászgatunk, vadászgatunk, Juszt úr?” Mire ő: „Miért, baj?”
Az elnök meglátta, hogy két vadtetem van a kocsi platóján, s rögtön hívta a rendőrséget.
A televíziós barátja, F. Szilárd, aki hentes-vállalkozó, több ponton is ellentmondásba keveredett a nyomozati, illetve a tegnapi tárgyaláson tett vallomásával. Juszt állítását erősítette volna, ám mondandóját a vadászok cáfolták. A tárgyalás január 21-én folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.