Én nem tudom...

Én nem tudom, mi bírta rá egyébként puritán stílusú miniszterelnökünket, hogy ékesszóló, már-már barokkos hangú levélben köszöntse Boross Pétert 75. születésnapja alkalmából. E levél mulatságos és abszurd voltára Tamás Gáspár Miklós a Magyar Hírlapban már felhívta a figyelmet, és e mulatságot saját humorával és tévedéseivel fergetegessé fokozta. Így én a viccelődéstől majdhogynem elállok, sőt mentegetőzöm amiatt, hogy nekem Medgyessy Péter manőveréről A róka és a holló tanmeséje jut az eszembe. A tanmese, mint tudjuk, arról szól, hogy a róka addig dicséri a holló szép hangját, énekesi képességeit, míg az dalra fakad, s kiejti a szájából a sajtot.
Tudom, hogy Medgyessy rókaravaszsága nem egyéni, hanem kollektív, s azt is tudom, hogy annak idején a szocialista–szabad demokrata ihletésű néphumor Boross Pétert nem hollónak, hanem hóbagolynak nevezte. Mégis. Az ügy mesébe illő mint naiv árokbetemetési és tudatos árokásási kísérlet. Medgyessy a levél szerint számít Boross Péter „pótolhatatlan segítségére abban a hatalmas munkában, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának méltó, nemzeti egységben történő megünnepléséért végzünk”. Ennek a mondatnak a nemzeti egység mint elsöprő erejű népbutító közhely a lényege. Ez a kollektív rókaság ősi receptje: a Kádár-korszakban közmegegyezésnek hívták. Jó volna persze, hogy…
Kádár csakis azokat végeztette ki, akikről úgy vélte: hatalmát veszélyeztetik, s ily módon akadályozzák a nemzeti egység létrejöttét. Akkoriban az igazi kultúrróka Aczél György volt, aki szívesen pihentette pártfogói kezét kiemelkedő nemzeti személyiségek vállán, csak néha tévesztette el az értékeket. Természetesen akkoriban (is) jó adag sajtról volt szó, sokaknak jutott belőle, de egyszer majd, ha a történelem elvégzi a végső számvetést, valószínűleg az derül ki, hogy a szocialista kényszerpályán Magyarország szellemiekben és erkölcsiekben is szegényedett.
De kérdezzük: hol van most a sajt?
Mit remél valójában Medgyessy Boross Pétertől?
A kérdést úgy is megfogalmazhatjuk: van sajt az MDF-nél? S van-e reménye arra az MSZP-nek, hogy az a sajt egyszer az ölébe esik? A hiúság persze veszedelmes dolog. A sértettség is. De együtt a kettő vajon elegendő-e ahhoz, hogy egy elkötelezett ember vagy embercsoport feladja az elveit?
Naiv-e ezúttal a róka?
Az ügylet oka és célja világos: az MSZP úgy érzi, hogy a jelenlegi politikai helyzetben érdemes próbálkoznia az MDF-fel való kiegyezéssel, illetve a fórumosoknak a polgári szövetségtől való elszigetelésével. Nyilvánvaló, hogy Medgyessyék úgy ítélik meg: Boross Péter személyisége nagy hatással van az MDF vezetőinek döntéseire, így megnyerése politikai haszonnal kecsegtet. Mindez megfigyelhető volt már eddig is a baloldali sajtó nyitásában és amnéziájában, amellyel mintegy meg nem történtté igyekezett tenni mindazt, amit egykor elkövetett a Hóbagoly ellen. (TGM tévedései ellenére konzekvens.)
A róka szerintem pedig naiv.
Pszichologizál. Megpróbál személyes sérelmekre és a személyes dicsvágyra építeni. Valószínűleg azonban téved a célszemély jellegét illetően. A két pólus, Medgyessy és Boross az általános emberi tulajdonságoktól és a napi indulatoktól függetlenül taszítja egymást.
És végül, hogy van-e sajt, én nem tudom…