Földet ért az első kínai űrhajós

Hősnek kijáró köszöntéssel fogadták tegnap reggel Belső-Mongóliában a 21 órás utazás után földet ért első kínai űrhajóst. A bolygónkat tizennégyszer megkerülő Jang Li-vej – aki épen és egészségesen szállt ki a Szencsou–5 űrhajó leszállóegységéből – megérkezte után hivatalosan is bejelentették: Kína hamarosan újra embert küld a kozmoszba, ahol saját űrállomást kíván építeni.

MN-összeállítás
Földet ért tegnap reggel a Kína északi részében lévő Belső-Mongóliában az első kínai űrhajóssal a fedélzetén a Szencsou–5 (Isteni Hajó) űrhajó leszállóegysége. „Jól érzem magam. Büszke vagyok a szülőhazámra” – nyilatkozta a sikeres landolás után a 38 éves Jang Li-vej, aki saját erejéből kászálódott ki a szűk modulból. Az első tajkonautát hősöknek kijáró köszöntéssel fogadták, ám a rövidke nyilatkozat után azonnal Pekingbe röpítették, hogy a kommunista párt vezetői személyesen gratulálhassanak neki – adta hírül a BBC. A kínai légierő alezredesét megérkezte után elsőként Ven Csia-pao miniszterelnök üdvözölte telefonon. Miközben a belső-mongóliai pusztán a helyi asszonyok hagyományaikhoz hűen fehér sállal köszöntötték a hozzájuk érkezett idegent, Pekingben máris bejelentették: az ázsiai ország a közeljövőben, várhatóan egy-két éven belül újabb tajkonautát küld a kozmoszba. Kína űrprogramjának következő célja egy űrlaboratórium és egy saját űrállomás megépítése lesz. Jang Li-vej sikeres útjával Kína az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik országként juttatott saját erőből és saját területről embert a világűrbe.
A sikeres misszió hírére a világ különféle pontjaiból érkeztek gratulációk az ázsiai országba. Az Egyesült Államokban az amerikai űrhivatal, a NASA igazgatója, Sean O’Keefe fontos teljesítménynek nevezte az ázsiai ország eredményét. A kínai nép első űrhajósának sikeres világűrbe juttatásához Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő is gratulált. Boucher arra a kérdésre, hogy az űrrepülés után várható-e kínai–amerikai űrkutatási együttműködés, közölte: ebben a szakaszban ez még eléggé elméleti kérdés – tudta meg az MTI. A Nemzetközi Űrállomás orosz–amerikai legénysége mint az emberiség újabb vívmányát üdvözölte az első kínai űrhajós űrrepülését, még a 21 órás küldetés idején. A Földdel összeköttetésbe lépve Jurij Malencsenko orosz és Edward Lu kínai származású amerikai űrhajós kijelentette: mostantól kevésbé magányosak a világűrben. – Üdvözlünk a kozmoszban – mondta kínai kollégájának anyanyelvén Edward Lu, majd biztonságos utat és sikert kívánt Jang Li-vejnek. Az üdvözlés csak jelképes volt, mert ezek a szavak csak a CNN amerikai hírtelevízióban hangzottak el, a Nemzetközi Űrállomás és a Szencsou–5 között ugyanis nem létesítettek összeköttetést. Az ENSZ főtitkára, Kofi Annan a tajkonauta földet érése után kiemelte: a világűr felfedezésének nincsenek nemzetek fölött átívelő határai. Hozzátette: a Szencsou–5 missziója az egész emberiségnek előrelépés – írta a CNN. A Kínai Országos Népi Gyűlés elnökének, Vu Pang-kuónak Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben gratulált a jeles esemény alkalmából.
A küldetést Kína első nukleáris fegyverkísérleteihez hasonlította tegnap Hszü Kuan-hua kínai tudományos és műszaki miniszter. A tárca vezetője a kijelentéssel országa 1964-es atombomba-, 1967-es hidrogénbomba-kísérletére, valamint az első kínai mesterséges hold 1970-es útnak indítására utalt.
Az ünnepi hangulatban tegnap közölték a misszió költségeit is: a tizenegy évi kutatás, az Isteni Hajó ember nélküli négy változatának útjai és a szerdán, az első tajkonautával a fedélzetén fellőtt Szencsou–5 küldetése 2,2 milliárd dollárnak (484,3 milliárd forint) megfelelő – független szakértők szerint igen kis – összegbe került.

Nem lesz újabb magyar asztronauta
Jövőre várhatóan az ideinél több pénzt szánnak a magyar űrkutatás finanszírozására – mondta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke tegnap Budapesten, a tizenegyedik alkalommal megrendezett űrkutatási napon. Hozzátette: a pontos összeget még nem tudja megmondani, mert folynak a költségvetési egyeztetések. A magyar űrkutatási programok finanszírozására idén 500 millió forint jut. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője elmondta: hazánkban általában az alkalmazott űrkutatási tevékenységekben végeznek tudományos munkát, s a kutatóink elsősorban távérzékelési és anyagtudományi területeken értek el nemzetközileg is jegyzett eredményeket. A szakember rámutatott: az űrkutatás nem egyenlő az űrrepülésekkel, ugyanis az utóbbiakra fordított összegek még a fejlett űrkutatással rendelkező országokban is a költségek csupán 15 százalékát teszik ki. Both Előd nem lát lehetőséget arra, hogy a közeljövőben újabb magyar ember járjon a kozmoszban, ez ugyanis igen drága volna: egy asztronauta űrbe juttatása mintegy 40 millió dollárba (8,8 milliárd forint) kerülne, ezt pedig Magyarország nem tudná finanszírozni. (MTI)