Rémtörténet párizsi utazók figyelmébe

H ogy rosszul megy-e az Air France légitársaságnak, s kétségbeesésében csinálja azt, amit csinál, vagy csak pénzéhes, nem tudom. Október 26-án érvényes jeggyel kimentem Párizsban a Charles de Gaulle repülőtérre. Délután 2.15 perckor érkeztem, a gépem 3.30-kor indult. Azt hittem, bőven van időm. Nem volt. Lekéstem a gépet. Ugyanis megérkezésem után be kellett állni egy körülbelül 150 méter hoszszú sorba. Útlevélvizsgálatra. Ez minden más repülőtéren a bejelentkezés (check-in) után történik. Ezen a repülőtéren azonban előtte, de erről az Air France nem értesítette utasait. Körülbelül negyven perc sorban állás után, 3 órakor érkeztem a bejelentkezéshez. Azt mondták: elkéstem. Az Air France-nál a bejelentkezés ugyanis 45 perccel a gépindulás előtt lezárul. Más légitársaságoknál ez általában 30 perc, de az Air France erről sem értesíti utasait.
Ám hogy későn érkeztem, csak ürügy volt, hiszen az induló gép tele volt. Az Air France ugyanis több jegyet adott el, mint amennyi férőhelyük volt, s amikor a gép megtelt, a késést ürügyül felhasználva viszszautasította a többi érvényes jeggyel rendelkező utast – rajtam kívül még vagy 16 magyart és egy albánt. A repülőtéren idegesen szaladgáló magyaroktól, valamint a repülőtéri alkalmazottaktól megtudtuk, hogy ez már négy napja így megy.
A panaszfelvétel két leányzója szorgalmasan pötyögtette a számítógép billentyűit, de egy óra alatt semmire sem mentek. Azt azonban ők is beismerték: túlfoglalás történt, vagyis több jegyet adtak el, mint amennyi hely volt. Felháborodásunkra a vállukat vonogatták: ezt minden légitársaság így csinálja. Egy elöljáróval akartunk beszélni. Azt mondták, jön. Újabb 45 perc múlva már ott is volt. Elsírtuk neki bánatunkat. Sajnálja, de késtünk. Az Air France szigorúan betartja a 45 percet. De miért nem értesített az Air France arról, hogy ami másoknál legfeljebb 30 perc, az nála 45? Hja, arról a magyarországi utazási irodánknak kellett volna minket értesíteni, forduljunk panaszunkkal hozzá. (Mint később kiderült, a magyarországi utazási irodák nem tudnak a 45 percről.) Mi valamennyien gépindulás előtt legalább egy és egynegyed órával a repülőtéren voltunk. 40-50 percig álltunk sorba útlevélvizsgálatra várva (amely a bejelentkezés előtt teljesen szokatlan!), ezért értünk a 45 percen belül a bejelentkezéshez. Hja, az útlevélvizsgálat lassúságáért nem az Air France felelős. Forduljunk panaszunkkal a határrendőrséghez! A túlfoglalásról kérdeztünk. Szemrebbenés nélkül ellentmondott két kollégájának: nem volt túlfoglalás. Valaki megkérdezte, nem irányíthatnak-e minket haza más útvonalon, például Frankfurt felé. „Önnek kedvezményes jegye van, az így nem használható fel.” Mutattam nem kedvezményes jegyemet. De az sem volt úgy felhasználható. Hogy lehet, hogy az árva albánon kívül csak magyar maradt le a gépről? Csak a magyar ilyen késlekedő fajta? No, erre fölfortyant: „Kérem, én önökkel eddig türelmes voltam, és szépen beszéltem. Most önök sértegetnek engem. Rasszizmussal vádolnak. Kikérem magamnak. Ezek után semmi dolgom önökkel.” Nem is állt velünk többé szóba. (Nem tudom, hogy került ide a rasszizmus. Talán úgy képezték ki, hogy amikor a panaszosok sarokba szorítják, sértődést kell színlelnie, és úgy kell megszabadulnia tőlük.)
Kértük az elöljáró elöljáróját. Meg is jelent. Neki már döntési joga volt. Ismerte a tényállást (hisz mindennapos jelenség volt), és rendkívül határozottan beszélt. Felvesznek minket az 5.40-kor induló gép várakozási listájára, de nem sok esélyünk van, mert az a gép is tele van. Tele van a 8.05-kor induló utolsó gép, sőt a másnap induló valamennyi gép is. Biztos hely csupán az október 28-án induló gépeken van. (Két éjszaka párizsi szállodában!) Másnap estig csupán várakozási listára vehet fel. (Aki utazni akar, töltse a másnapot is – esetleg hiába – a repülőtéren.) Szállodai, élelmezési költség megtérítéséről szó sem lehet. Saját hibánkból késtünk, az Air France-ot semmi felelősség sem terheli. Ennyit hajlandó tenni értünk (és ez is szép tőle). Akinek nem felel meg, menjen haza, ahogy tud. Azt mondtam neki: ez elfogadhatatlan. Csak az tudja, mi az arrogancia, aki az Air France elöljárójának a válaszát hallotta: „Nincs más választásuk.”
Így működik manapság az Air France légitársaság.

Nagy Pongrác
Budapest