Vajdasági kérdések a szakértők asztalán

Ma kezdődnek Budapesten a kettős állampolgárságról szóló szakértői megbeszélések a Külügyminisztérium jogi szolgálata és a vajdasági magyar pártok által felkért jogászokból álló közös küldöttség között, összhangban a Kasza József, a VMSZ elnöke, szerbiai kormányfőhelyettes és Kovács László külügyminiszter közötti szeptemberi megállapodással. A délvidéki öttagú szakértő csoport vezetője Szalma József újvidéki jogászprofesszor, alelnöke Miavecz Béla, a nemzetközi jog szakértője, tagjai pedig Végh Enikő, Nyilas Mihály és Knézi Péter jogászok.
Pontosan nem tudni, hogy milyen jogi argumentumokkal ülnek asztalhoz ma délelőtt a jogászok, s hogy egyáltalán létezik-e kidolgozott vajdasági magyar javaslat. Erről ugyanis nem nyilatkoztak. Miavecz Béla szerint a delegáció kiindulópontja az, hogy Belgrád nem kifogásolja – illetve a szerbia-montenegrói államközösség jogrendje szerint nincs akadálya –, hogy a vajdasági magyarok megkaphassák a kettős állampolgárságot. Ennél többet nem mondott, de nem árultak el részleteket a vajdasági magyar pártvezetők sem. A szerbiai miniszterelnök-helyettes szájából is elhangzott, hogy Belgrád nem ellenzi a kettős állampolgárságot. Kasza József nem sokkal azután mondta ezt, hogy Zoran Zsivkovics budapesti – korábbi kijelentéseitől eltérő – nyilatkozatát nem kevesen visszakozásként értelmezték.
Miavecz kifejtette: a tárgyalások eredménye valójában a magyarországi fél álláspontjától függ. Ezzel a véleménnyel Kasza József is egyetért. Lapnyilatkozatában kifejtette, hogy „Budapestnek azt kellene végre eldöntenie, hogy a Szerbia és Montenegróból érkező állampolgársági kérvények közül nem utasítja el a vajdasági magyarokét”.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) közben meglepetéssel fogadta a hírt, hogy Magyarország és Szerbia-Montenegró megállapodást írt alá a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről. A VMDK megalapítása óta harcolt a magyar kisebbség kollektív jogainak és politikai szubjektivitásának elismeréséért, hangoztatja a Páll Sándor vezette VMDK. Ezért részt vett a parlamenti választásokon, és kitartóan kereste a koalíciós partnereket a többségi nemzet pártjai között azzal a szándékkal, hogy részt vegyen a társadalom demokratizálásában és Szerbia minél teljesebb európai csatlakozásában. Bár az említett megállapodásban az áll, hogy „a szerződést aláíró felek arra fognak törekedni, hogy szavatolják a kisebbségi szervezetek képviselőinek bevonását a kétoldalú megállapodások előkészítésébe és a kisebbségek helyzetével és jogaival kapcsolatos nemzetközi tevékenységekbe”, ezt nem tartották tiszteletben. A kisebbségi szervezetek képviselőit nem vonták be a dokumentumok kidolgozásába, semmit sem tudtak arról, de nem vitatta meg még az egypárti Magyar Nemzeti Tanács sem. „Mindez a régi időkre emlékeztet bennünket, amikor nélkülünk döntöttek rólunk” – tiltakozik a VMDK.