Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott: az a technológiai sokk, amely néhány év alatt mindannyiunk magánéletét is felforgatta, megérkezett a magyar honvédségbe is.
Radikális változások indultak meg a magyar haderőben, amely már támaszkodik a digitalizációra, és lehetőséget is lát benne, tette hozzá. A honvédelmi miniszter előadásában arról beszélt:
minden háborúnak megvan a maga természete; az orosz–ukrán háború sajátosságát az adja, hogy részben a drónok és egyéb szenzorok által a frontvonalakon szinte semmi nem történik láthatatlanul.
Ez a transzparencia nagyban megváltoztatta a hadviselés természetét, és ehhez a magyar haderőnek is alkalmazkodnia kell mélyreható folyamatok elindításával a honvédségben, mutatott rá.
A tárcavezető kiemelte:
a honvédség hagyományosan „vas alapú” logikában működik, ezért el kell jutni oda, hogy egy adatközpontú, digitalizált rendszerként lehessen rá tekinteni.
A digitális katona megjelenése azt jelenti, hogy a katona egyéni felszerelése olyan digitális adatgenerátorokat tartalmaz, amellyel maga is adatszolgáltatóvá válik, és mindez csatlakozik járműve, valamint a parancsnokság többi más eszközéhez. Ezek az adatok piramisként épülnek egymásra – magyarázta.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte azt is – mivel nagy védettségű nemzeti és NATO-adatok garmadáját kezelik –, hogy az adatbiztonságról is gondoskodni kell.
Ehhez pedig az államigazgatásnak is csatlakoznia kell
– tette hozzá, utalva arra, hogy ezt az idei Adaptive Hussars gyakorlaton is tesztelték.
A honvédelmi miniszter előadásában felvázolta azokat a területeket, ahová már belépett az új technológia. A virtualizáció megjelenésére példaként említette a Tatán a tüzér- és harckocsizóknak, Kecskeméten a Gripen-pilótáknak, Hódmezővásárhelyen a Lynx gyalogsági harcjárművek használóinak kiépült szimulációs képességet, megjegyezve, hogy Pápán pedig NATO-keretek között egy szállítórepülőgép-szimulációs rendszer áll rendelkezésre.
Emellett az alapkiképzésben már VR-szemüveg segítségével tudnak bizonyos harcászati elemeket gyakorolni
– mondta. A kiberbiztonságról, valamint az adatok és a nemzeti szuverenitás kapcsolatáról szólva Szalay-Bobrovniczky Kristóf hangsúlyozta: az adatainkról való gondoskodás kiemelt jelentőségű biztonsági körülmény.
