Hiba és az alkotmányosságot is megkérdőjelezi, hogy az Országgyűlés nem foglalkozik az államadósság kezelésével – mondta lapunknak Boros Imre, az Orbán-kormány uniós pénzekért felelős minisztere, pénzügyi szakember. Hozzátette: így a végrehajtó apparátus meg tudja fúrni, alá tudja ásni a törvényhozás jogkörét. A probléma az uniós csatlakozás idejére fog kicsúcsosodni, s komoly feszültségek jelentkeznek majd a belépés után. Ennek következtében már most is látható, hogy megugrott és tovább nő az infláció, duzzad a deficit a folyó fizetési mérlegben és a büdzsében is. Az MNB pedig már tegnap tovább kényszerült emelni a jegybanki alapkamatot. „A monetáris tanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal 300 bázisponttal, 12,5 százalékra emelte a jegybanki alapkamatlábat, ami engem is meglepett” – tette hozzá Boros, majd kiemelte: a korábban jegyzett államkötvények árfolyama megy lefelé, így tulajdonosai veszítenek rajta. Akik viszont rendelkeznek likvid pénzekkel – főleg a külföldiek –, nyerhetnek az új jegyzéseken.
A szakember hangsúlyozta: az éves költségvetésben a tényleges adósságoknak csak az adósságszolgálati része van beírva. A tízezermilliárd forintos adósság költségvonzatát ugyan lehet tervezni, de mi van akkor, ha a forintot – ahogy azt tavaly is tették – megingatják, s emiatt újra feljebb kell majd vinni a kamatot? – mutatott rá Boros. Az egykori miniszter aláhúzta: a struktúra a jegybanktörvény 1990-es elfogadásával romlott meg. Az MNB önállósága megkérdőjelezhetetlenné vált, ám a nemzeti adósságot akkor még a jegybank kezelte és nem az állam.
A korábbi miniszter emlékeztetett rá, hogy az Antall-kormány és a Horn-kabinet úgy döntött, hogy az adósságot le kell bontani, s erre hivatkozva a termelővagyont eladták külföldieknek. A befolyt pénzt pedig adósságszolgálatra fordították. Aláhúzta: csakhogy a korábban hangsúlyozott húszmilliárd dolláros adósság – amit Németh Miklós beismert, hogy 22 milliárd – ma már a 45 milliárd dollárt is meghaladja. Vagyis az adósság a duplájára duzzadt, s eközben az állami vagyon elapadt.
A jövő évi költségvetés e heti módosításáról Boros megjegyezte: a parlament a kormánytöbbség miatt döntően csak kormánypárti javaslatokat fogadott el, s azok közül is csak azokat, amelyekkel saját hibáik egy részét korrigálják. A kabinet ugyanis a kormánypártok „fényezése” érdekében felkérte azokat – ha nem is hivatalosan – a változtatások benyújtására. A módosítások miatt azonban az államháztartás deficitje tovább nő. Az ellenzéki javaslatok egy része viszont tükröt állított a kormánynak, s ha a kabinet ebbe belenézne, látná, milyen távol vannak ígérgetései a valóságtól. A Fidesz 1400 javaslata között szép számmal lehetett találni olyanokat is, amelyek viszont az elosztás filozófiáját változtatták volna meg. Ezek helyzetbe hozták volna a magyar gazdaságot az ország uniós csatlakozása előtt, s így a tőkeszegény honi vállalkozók nem eleve vesztett pozícióból szálltak volna ringbe. Ezzel szemben a módosítás elfogadása már nem teszi lehetővé a hatékony változtatást.
Boros rámutatott: az infláció jövőre is alultervezett, amelyből komoly többletbevétele származik majd a kormánynak. Ezt az összeget kellene hatékonyan elköltenie a kabinetnek, és javítani a magyar gazdaság versenyképességét. Ezt tette elődje, az Orbán-kormány. A jövő évi inflációs bevételtöbblet nagy valószínűséggel az ellenőrizetlen „szörny”, az államadósság gyomrában fog eltűnni, mint ahogy itt tűnt el a teljes állami vagyon a rendszerváltás utáni években.
origo.hu
Ma dönthetnek arról, hogy lesz-e újabb munkaszüneti nap Magyarországon
