Élénken reagáltak az elemzők és a piaci szereplők a monetáris tanács tegnapi kamatdöntésére. Egyes szakértők elhibázott lépésnek tartják a 3 százalékpontos emelést, mások szerint a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a forint a 250–260-as sávban maradjon az euróhoz képest.
Nyeste Orsolya, a Postabank Rt. elemzője az MTI-nek nyilatkozva váratlannak nevezte a lépést, hangsúlyozva, hogy a kamatemelés mértékét semmiképpen sem árazta be a piac.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője elmondta: a piac egy része arra számított, hogy a jegybank kivár, bár voltak olyan várakozások, amelyek jelentős mértékű kamatemelésre vonatkoztak. Pozitívnak nevezte, hogy az MNB nem engedte el a forintot, és védi középtávú célját.
Neményi Judit, a Pénzügykutató főmunkatársa úgy véli, hogy drasztikus kamatemelés csak akkor indokolt, ha tőkemenekítésre utaló egyértelmű jelek vannak. Hozzátette: nincs olyan ország, amely képes a jelenlegi gazdasági körülmények között 12,5 százalékos kamatot kitermelni.
A Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltsége által kiadott kommentár szerint a szigorítás minden eddigi idei pénzügy-politikai döntésnél következetesebben felel meg az MNB céljainak, köztük a 250–260 forintos euróárfolyam-sáv tartásának. Az elemzés figyelmeztet: a laza költségvetési politika nem egyeztethető össze a pénzügy-politikai szigorral. Emiatt pedig a kamatemelés után is ki fog újulni a 250–260 forintos sávra nehezedő nyomás.
Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez elemzője azt mondta: a fő kockázat most az, hogy esetleg még tovább kell emelni a kamatokat, mert a kormány nemigen segít költségvetési oldalról a belső kereslet visszafogásával, ráadásul nem érkezik elég tőke sem a folyómérleg-hiány finanszírozására.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
