Bábolnát nem kell feltétlenül privatizálni

Fontos, de nem feltétlenül szükséges a Bábolna Részvénytársaság privatizációja – nyilatkozta lapunknak Velez Zoltán, a cég igazgatóságának elnöke. Az azonban világos, hogy csak akkor maradhat talpon Bábolna, ha növeli piaci részesedését – tette hozzá. A tegnapi számunkban közölt információnkról, a Hajdú-Bét esetleges megvásárlásáról Velez Zoltán azt mondta: arról a tulajdonos állam dönt, a Bábolna Rt. menedzsmentje pedig végrehajtja az utasításait.

Elkötelezett vagyok a privatizáció mellett, de a magánosítást nem célnak, hanem eszköznek tartom. Nem mindegy, hogy a céget mikor és milyen állapotban kívánja eladni az állam – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére Velez Zoltán, a Bábolna Rt. igazgatóságának elnöke a részvénytársaság tegnap megtartott közgyűlését követően.
Az elnök véleménye szerint amennyiben a magánosítás előtt kellően megerősítik a részvénytársaságot, akkor a cég további növekedésre lesz képes. Ezért Velez Zoltán nem gondolja, hogy minden áron szükség van a privatizációra. Hangsúlyozta, hogy mivel a Bábolna Rt. tartós állami tulajdonban lévő cég, jövőjéről nem önmaga dönt, hanem a mindenkori kormány, a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszter, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság.

A Hajdú-Bét esetleges felvásárlásáról – mint lapunk tegnapi számában megírtuk – Velez Zoltán, az igazgatóság elnöke azt mondta, hogy most a cég piaci részesedésének növelésén dolgoznak. Bábolna koncentráció nélkül életképtelen, ezért mindent megtesznek a bővítésért – mondta Velez Zoltán, és hozzátette: ezért már Szlovákiában és Romániában is felméréseket kezdtek.
Bábolna további jövője csak hazai agrárstratégia mentén képzelhető el. Hiába piacvezető ugyanis, jelenlegi méreténél fogva alkalmatlan arra, hogy felvegye a versenyt az uniós baromfiipari óriásokkal. Jelenleg az EU túltermelése nagyobb, mint a csatlakozó országok össztermelése, ezért meg kell tenni azokat a lépéseket, hogy a baromfiipar Magyarországon is életben maradjon – mondta Velez Zoltán. Jelenleg azonban nincs igazi koncepció, annak hiányában az agrárstratégia sem működik, nem képes reagálni a kihívásokra, az agrárpolitika lehetőségei ugyanakkor korlátozottak. Stratégia helyett csak kompromiszszumokat keres, illetve intézkedéseivel csak sokkolni és idegesíteni képes a jelenlegi agrárvezetés, de eszközei csak pillanatnyi gondokat csillapítanak, a komplex problémát nem képesek megoldani – tette hozzá az elnök, kiemelve, Bábolna előtt két út van: vagy felmorzsolja a konkurencia, vagy megállítja azt, és a térség meghatározó csoportjává válik.
Az rt. tegnapi közgyűlésén az üvegzsebtörvénynek megfelelő módosításokról és személyi változásokról döntött az igazgatótanács. Lemondott igazgatótanácsi tagságáról Tanka József, akinek helyére Kránitz Istvánt választották. Felügyelőbizottsági tagságáról lemondott Szaxon Attila, az IKR Rt. elnök-vezérigazgatója, és mivel helyére nem választottak új tagot, így a munkavállalói oldal képviselőinek számát is csökkentették egy fővel. Marczali Gábor, a Bábolna Rt. vezérigazgatója hozzáfűzte: a cég tavalyi árbevétele 37,13 milliárd forint volt, a idei tervezett bevétele pedig negyvenmilliárd forint körül alakul. A vállalat vesztesége várhatóan 2,7-2,8 milliárd forint lesz.