Bank nélküli posta?

Novemberben ülnek tárgyalóasztalhoz a Magyar Posta (MP) Rt. és az Erste Bank vezetői. A megbeszélések kiemelt témája lesz, hogy az új tulajdonos milyen banki szolgáltatásokat biztosít a jövőben a postahivatalokban – értesült lapunk. A posta számára nem egyszerű privatizáció a Postabank Rt. értékesítése, hanem létkérdés.

Putsay Gábor
2003. 11. 03. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyértelműnek látszik, hogy az MP Rt. további működését figyelembe véve rendkívül kedvezőtlen a Postabank Rt. privatizációja, hiszen a banki folyamatokat illetően semmiféle ráhatása nem lesz a cégnek, s számítani lehet arra, hogy jelentősen csökken a bevétele és az ügyfélköre. Mint ismert, az MP Rt. tulajdonában levő Postabank Rt.-t 101,3 milliárd forintért vásárolta meg az osztrák Erste Bank, ez a pénz viszont a költségvetést gyarapítja. Az új tulajdonos vezérigazgatója, Andreas Treichl egyúttal közölte azt is, hogy az egyesített bank létszámát az elkövetkező évben huszonöt százalékkal csökkentik, és több fiókot bezárnak.

Szakemberek szerint a további leépülés megakadályozása érdekében az MP Rt.-nek mindenképpen alapítani kellene egy saját bankot, és lehetővé kellene tenni a vállalat számára, hogy korlátozott hitelintézeti jogosítványokhoz jusson.
*
Ismert: a posta évente 4700 milliárd forint pénzforgalmat bonyolít, ebből ezermilliárd a megtakarítási forgalom, a nem vállalati ügyfélkör tizenkét százalékát fogadja be. A készpénzforgalom a postai árbevétel negyven százalékát jelenti. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az úgynevezett sárga csekkes forgalom a banki szolgáltatások fejlődésével egyidejűleg folyamatosan csökken, ami rendkívül kedvezőtlen a bank nélkül maradt postának. Abban az esetben, ha a postához továbbra is tartozna egy bank, azaz rendelkezne pénzintézeti háttérrel, a csekkes forgalomból lemorzsolódó ügyfeleket ismét meg tudná nyerni, így viszont az új megbízókat, a bevételt, illetve a hasznot a bankszektor fölözi le. A postának tehát nem egyszerűen privatizáció a Postabank Rt. értékesítése, hanem létkérdés. Mindez azért fontos, mert az MP Rt. jelenleg negyvennégyezer ember foglalkoztatója, és a jól jövedelmező szolgáltatások leépítésével a dolgozók is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: előbb a megszorítások, majd az elbocsátások kezdődhetnek.
A kieső bevételt nem lehet polgárjogi szerződésekkel helyettesíteni, amelyeket várhatóan majd az új tulajdonossal kötnek meg az értékesítés után. Ismert például, hogy az ezermilliárd forint értékű, megtakarításokhoz köthető tevékenységet jutalék formájában végzi az MP Rt., a haszon – a teljes forgalomhoz képest – rendkívül alacsony, mindöszsze 5–7 milliárd forint évente.

Lemondott a Postabank Rt. igazgatósága és felügyelőbizottsága a két testület pénteki összevont ülésén. A hitelintézet vezetőtestületeinek tagjai azzal indokolták lemondásukat, hogy megválasztásukkor vállalt feladatukat – a bank felkészítését a magánosításra és a magát a privatizációt – sikeresen végrehajtották.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.