Ismét készülhetnek tévéjátékok, adja hírül a százharminc esztendős Népszava tegnapi címoldalán, és ez jó hír mindnyájunknak, hiszen tévéjátékokra nagy szükség van ebben a szomorú hazában, mert tévéjátékok nélkül csak ülünk elesetten a képernyő előtt, nézzük a degenerált multireklámokat a kutyatápszerek előnyeiről, illetve az előzetest az esti bornírt baromságról egyenest Hollywoodból.
Szóval az a napilapsláger, hogy készülőben vannak a tévéjátékok, egyet se féljünk, még néhány hét, hónap, máris ott kacaghatunk a karosszékben, ha bírjuk erővel.
De fogalmazhatnék a visszájáról is: a Népszava hétfői számának nem az a vezető anyaga, hogy elűzték a grúz államfőt, esetleg hogy tizennégy halálos áldozattal járt az előző napi iraki terror, bukott a kormány Horvátországban, rendkívüli ülésre készül a magyar parlament – nem. Az itt a nagy durranás, hogy hamarosan elkezdik gyártani a tévéjátékokat illetékes helyen. Játékok lesznek a tévében? Végre. A filmtörvénybe is beleírták: a magyar néző juthasson magyar mozgóképhez…
Suttogva jegyzem meg, borzasztó sokat beszélünk az utóbbi években a magyar tévéjátékok vajúdásáról, hogy most már aztán olyan tévéjátékok lesznek itt, mint annak a rendje, az arra felkészített brigád már ott áll tettvágytól kicsattanva a stúdió előtt, az operatőr alig bír magával, a rendezőt meg egyenest borogatni kell.
És hatalmas cikk készül a tévéjátékokról, fennen hirdetve a koalíció dicsőségét, amelynek végre sikerült összetákolnia a kormánybuktató értelmiségi haverok részére egy filmtörvényt.
Így már érthető. Ja. Ez itt most a fontos. Ezt kell kilóhússzal futtatni, ez a sláger. Most nincs Kondor-ügy, most ez is megteszi. Kérjük türelmüket.

Bicikliző tolvaj akart kirabolni egy idős férfit Cegléden–videó