Intervencióra várnak a libatartók

Hiába várták tegnap Németh Imre földművelésügyi minisztert Debrecenbe a vágóhidak által ki nem fizetett libatartók. A csőd szélére jutott termelőknek a keddi fórumon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nevében Lukács László osztályvezető mindössze annyit tudott mondani, hogy egyezzenek meg a felvásárlási szerződéseket egyoldalúan módosító, erőfölényben lévő feldolgozókkal, mert a túltermelési válság levezetésére a költségvetés nem rendelkezik forrásokkal. Arra a kérdésre, hogy hogyan engedhették be az országba év elején a túltermelést előidéző napos libákat, Lukács László úgy nyilatkozott, a továbbtartásra bekerülő napos állat behozatalához nem kell engedély, így annak mennyiségéről nem tud információval szolgálni.

2003. 11. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Varga Ferenc, a víziszárnyas területén meghatározó részesedéssel rendelkező nyírgelsei Nyírségi Szárnyas Kft. mezőgazdasági igazgatója a fórumon elmondta, becsléseik szerint ötszázezer felvásárlásra váró, vágásra érett liba van jelenleg az országban. Összességében a felnevelt lúdállomány a tavalyi 4,3 millióval szemben eléri az 5,8 milliót. Ebbe csak a húsliba tartozik, a májlibaként felnevelt, úgynevezett szürke liba ezen felül értendő. A mezőgazdasági szakember becslései szerint a vágóhidak idén mintegy négyezer tonna készlettel zárnak, ami egymillió libát jelent. Tavaly a libazárókészlet országosan nyolcszáz tonna volt. Varga Ferenc rámutatott, jövőre négymillió fehérlibánál többet semmiképpen sem szabad beállítani, de az ideális darabszám 3,5 millió lenne.
A piaczavar levezetéséről szólva elmondta, a Nyírségi Szárnyas Kft. jelenleg 250 forintért vásárolja fel azt a korábban le nem szerződött libamennyiséget, amiről november elejéig sikerült megállapodniuk a termelőkkel. Most azonban már csak 200 forintot adnak kilónként a lúdért, s elképzelhető, hogy januárban mindössze 100 forint lesz a liba ára. A felvásárlásra ugyanis jelenleg forrásuk nincs, s amint elmondta, a piacot sem látják. Ennek ellenére azt ígérik a termelőknek, hogy kilencven napra fizetnek.
Károlyi Imréné nagycsécsi termelő felvetette, hogy nekik még eladni sem sikerült azt a négyezer libát, amit májusban egy jászberényi cég helyezett ki hozzájuk. Eredetileg kilenc hétre vállalták a nevelést, ám azóta sem vette el tőlük senki az árut, s elképesztőnek tartja, hogy a piac 200 forintot kínál a liba kilójáért, s az állam ebben a helyzetben a kisujját sem akarja megmozdítani. A 200 forintos árról kifejtette: egynapos libáért bruttó 500 forintot kell fizetni, 200 forint a toll, s így egy hatkilós liba esetében mindössze 500 forint marad arra, hogy a felnevelés költségeit finanszírozza. Ez pedig irreális. Hozzáfűzte, ilyen körülmények között szükség lenne az intervenciós felvásárlásra, illetve közraktározásra.
A felvetésre válaszolva Lukács László, az FVM osztályvezetője elmondta, az intervenciós felvásárlásra nincs reális esély. A meglehetősen elutasító válasz nyomán Ónódiné Demeter Etelka termelő megkérdezte, hogy mit tud értük tenni a Lúdszövetség, s felvetette, a párbeszéd helyett vajon lenne-e súlya a szavuknak akkor, ha az FVM elé vonulnának és ott tüntetnének. Némethné Csubák Éva azt tette szóvá, hogy tudomása szerint a térség legnagyobb baromfifelvásárlójának számító Hajdú-Bét Rt. már nem is létezik, nem tudni, kitől várhatják a cégnél ragadt kintlévőségeik megfizetését. Úgy vélte, abból a kamatnyereségből, ami a Hajdú-Bétnél az 5,5 milliárd forintnyi szállítói finanszírozásból keletkezett, már régen ki lehetett volna elégíteni a termelők jogos követeléseit. Némethné ugyancsak sürgette, hogy az állam avatkozzon közbe annak érdekében, hogy a termelők pénzükhöz juthassanak. A fórum résztvevői közül többen szóvá tették azt is, hogy az általuk felnevelt jó minőségű libaállomány harminc százalékát másodosztályúvá minősítették a felvásárlók, s így a kilónkénti nyolcforintos állami támogatástól is elestek. Szóvá tették azt is, hogy államilag garantálni kellene a termelők jelzálogjogát a felvásárló vagyonán a követelés erejéig, hiszen a vágóhidak és integrátorok erőfölényükkel visszaélve már régen ilyen módon garantálják, hogy minden körülmények között hozzájuthassanak követelésükhöz. Szilágyi László nyíradonyi termelő szóvá tette, hogy év elején több százezer naposliba került be az országba előnevelésre és hizlalásra, akkor, amikor már egyébként is mutatkoztak a túltermelés jelei. Arra a kérdésre, hogy ezért ki a felelős, nem kapott érdemi választ.
***
A Hajdú-Bét bérmunkázik.
A Napi Gazdaság tegnapi cikke szerint a Hajdú-Bét Rt. bérvágást végez a Bábolna Rt.-nek. A lap Marczali Gábor vezérigazgatóra hivatkozva közli, hogy a bérmunkát Bábolna kapacitáshiánya tette szükségessé. A gazdasági napilap feleleveníti azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a termelőknek 5,5 milliárd forinttal tartozó Hajdú-Bét a tulajdonosok szándéka szerint összeolvadna egyetlen mamutcéggé, s így a Hajdú-Bét jelenlegi tulajdonosa, a Wallis megszabadulna az óriási tartozástól. Információink szerint az így létrejövő mamutcégnek egy amerikai kérője lenne, amely az európai piacokon kíván teret nyerni, és a víziszárnyas-portfóliótól megtisztítva tartana igényt a Hajdú-Bét kapacitásaira. A víziszárnyas-üzletág sem maradna azonban parlagon, annak megvételéről a Nyírségi Szárnyas Kft. tárgyal a Hajdú-Béttel, s egyes források szerint a versenytárs törzsállományát már meg is szerezte. (D. M.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.