Az advent idejére felállítandó ötméteres keresztek elhelyezését különféle indokokkal vetették el az önkormányzatok: volt, ahol a városkép megbontására, máshol a kezdeményezés politikai jellegére hivatkoztak, de még az is előfordult, hogy Szolnokon a katolikus egyház esperesének kezdeményezését hozták föl az elutasítás indokaként, aki jászolt állítana fel a városban. Az önkormányzatok közül Kaposvár, Pécs, Tata, Tatabánya, a főváros és több kerülete adott hozzájárulást a keresztekhez, míg Békéscsaba, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Orosháza, Győr, Makó, Debrecen és Vác egyértelműen nemet mondott a kezdeményezésre. Ezen városok közül némelyikben politikusok döntöttek a kereszt sorsáról bizottsági vagy képviselő-testületi szinten: például Makón (baloldali többségű) és Kecskeméten (jobboldali többségű), Debrecenben viszont a városüzemeltetési ügyosztály határozott arról.
Makón és Kecskeméten mások érzékenységével indokolták az elutasítást, míg a cívisvárosban a városkép megbontásával. További négy város, Szombathely, Eger, Miskolc és Szeged pedig két hónap alatt sem jutott dűlőre, ugyan nem utasították el a kérelmeket, de nem is engedélyezték azokat.
A szervezők ígérik: az adventi keresztek felállításánál sehol nem hangzik majd el politikai vagy avatóbeszéd, azokat csupán a történelmi egyházak papjai, lelkészei áldják meg. Céljuk, hogy a karácsony igazi értelmére hívják fel a figyelmet. A kezdeményezők egyébként ott, ahol nem kaptak önkormányzati engedélyt, a rendőrséghez fordulnak, s a gyülekezési törvényre hivatkozva rendezvényként jelentik be a keresztállítást, így valószínűleg mind a 27 helyszínen állni fog a keresztény jelkép, mint ahogy – a városi elutasítás ellenére – már Makón is áll. Budapesten vasárnap 16 órakor helyezik el az első adventi fakeresztet a Kossuth téren: jelen lesz mindhárom történelmi keresztény egyház képviselője.
Budapesten az utóbbi években számos forgalmas köztéren találkozhattunk (és így lesz ez az idén is) a Salamon Berkowitz Traubi-gyáros és szervezete, a Mechon Simon Alapítvány által a hanuka alkalmából elhelyezett zsidó jelképpel, a menórával, amelynek felállítása nem ütközött ellenállásba.
***
Sérülnek a szabadságjogok? Bábel Balázs kalocsai érsek szerint manapság olyan országban élünk, ahol erkölcs- és ízlésromboló plakátokat nyugodtan ki lehet az utcákon állítani, keresztet azonban nem. Az érsek mindezt a szabadságjogok megsértésének tartja. Csoma Áron, a Magyar Református Egyház zsinatának sajtóreferense elmondta: egyháza adventi készülődésének hagyományai között nem szerepel a keresztállítás, ugyanakkor érthetelen, hogy annyi más utcai jelkép mellett miért kell azt megakadályozni. Győri Gábor evangélikus lelkész szerint a kereszt sokkal inkább hozzátartozik az ünnephez, mint a kirakodóvásárok és az óriásplakátok dömpingje. (J. Á.–V. M.)
origo.hu
Deák Dániel szerint látványosan Magyar Péter megrendelése a mai Medián-kutatás is
