Segély az elhunyt pilóták családjainak

Saját halottjának tekinti a honvédség a csütörtökön elhunyt két katonatisztet, akik Tiszagyenda közelében zuhantak le kisrepülőgépükkel. A hozzátartozók rendkívüli gyorssegélyt is kapnak a honvédelmi tárcától. A szénné égett gép roncsait tegnap átszállították Szolnokra.

2003. 11. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyorssegélyt kapnak a Honvédelmi Minisztériumtól a csütörtöki, tiszántúli légi balesetben elhunyt pilóták családjai. A két katonatiszt JAK–52-es katonai kiképzőgépe egyelőre ismeretlen okok miatt csapódott földhöz. A tárca Lanecker Józsefet és Szász Gábort saját halottjának tekinti, és fizetésük háromszorosát utalja át a hozzátartozóknak segélyként.
A gép roncsait tegnap átszállították a szolnoki repülőtérre, ahol tovább folytatják azok vizsgálatát. Közben a hivatalos norvégiai utazáson részt vevő Juhász Ferenc honvédelmi miniszter táviratban fejezte ki együttérzését a gyászoló hozzátartozóknak.
Mint arról beszámoltunk, csütörtök délelőtt karbantartó repülés közben lezuhant egy JAK–52-es légcsavaros, kétüléses kisrepülőgép a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyenda határában. Lanecker József ezredes és Szász Gábor őrnagy életét vesztette. A jármű a 89. Szolnoki Vegyes Szállító-repülő Ezred kötelékébe tartozott, amely többek között a dunai és tiszai árvizek mentési munkálataiban is részt szokott venni.

Szemtanúk szerint a repülő szárnyait billegtette a becsapódás előtt, és a motorja furcsa hangokat hallatott. A baleset pontos okait egy szakértőkből álló bizottság vizsgálja ki, és ez legalább egy hónapig eltarthat. Munkájukat nehezítheti, hogy a JAK–52-esben nincs fekete doboz. A géptípus kiképzési repüléseit meghatározatlan időre felfüggesztette a honvédség.
A magyar légierő a gépet – tizenegy másikkal egyetemben – 1994-ben vásárolta Romániától. A repülők egyenesen a gyárból érkeztek Szolnokra, szétszerelt állapotban, ládákban. A szerencsétlenül járt gép három évvel ezelőtt esett át az előírt nagyjavításon a Dunai Repülőgépgyárban.

A repülőgépben nincs gyárilag beépített katapult, így a pilótáknak nem volt esélyük a túlélésre. (Ahhoz, hogy ejtőernyővel kiugorjanak, szakértők szerint magasabban kellett volna repülniük, ám a szemtanúk azt állították, a földtől csupán pár száz méternyire voltak.) Információink szerint a honvédségnél korábban nem vetődött fel, és a jövőben sem tervezik, hogy katapulttal szereljék fel a JAK–52-eseket.
Úgy tudjuk, a JAK–52-eshez hasonló kisgépek baleseteit az esetek 99 százalékában a személyzet hibája, fegyelmezetlensége okozza, egy százalékában pedig műszaki hiba. Ennek a gépnek a csillagmotorja a dugattyús motorok közül a legmegbízhatóbbak közé tartozik, és szinte csak akkor állhat le, ha kifogy belőle az üzemanyag. Ugyanakkor Mihály Péter repülésbiztonsági szakértő a WestelPressnek úgy nyilatkozott: a gép feltehetőleg motorhiba miatt zuhant le.
A két katonatiszt 45 éves volt, korábban együtt jártak a repülőműszaki főiskolára, amelyet 1981-ben végeztek el. Barátok voltak. Lanecker Józsefet 1996-ban soron kívül alezredessé léptették elő, és aranykoszorús, első osztályú pilóta lett. 1999-től 2000-ig a pápai repülőtér parancsnoka volt, 2002-től pedig a hadműveleti csoportfőnökség fegyvernemi osztályának helyettes vezetőjeként dolgozott. Az L–39 (Albatrosz) és a MiG–21 különböző típusain 1811 órát repült. Szász Gábor őrnagy szintén első osztályú pilóta volt, s tavaly októberben kinevezték az újonnan létrejött JAK–52-es repülőszázad kiképzőtisztjévé. Összesen 1738 órát töltött a levegőben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.