A magyar sport nem szorul ki a sportarénából

Minden előzetes aggodalom ellenére a március 14-én felavatott Budapest Sportarénában áprilisban jól sikerült a jégkorong- világbajnokság, majd szeptemberben látványos ritmikus sportgimnasztikai világbajnokságot rendeztek. Az üzemeltető francia Bouygues cég képviselője, Salbert Ferenc kereskedelmi igazgató határozottan cáfolta azt, hogy anyagi okok miatt a magyar sport kiszorul a csarnokból.
A negyvenhárom éves Salbert Ferenc a Csepel színeiben lett válogatott atléta, majd 1984-ben edző és olimpiai szereplés nélkül maradva csalódottan Franciaországba távozott, ahol megnősült. Az itthon 555 centiméterig jutó rúdugró Franciaországban többszörös bajnokként 590 centiméterrel lett csúcstartó, 1991-ben pedig a fedett pályás világbajnokságon bronzérmet nyert. A sérülése miatti kényszerpihenő alatt tanult és dolgozott a világhírű párizsi Berci sportcsarnokban, s ez lett az alapja annak, hogy az Aréna Üzemeltető Rt. kereskedelmi igazgatójának nevezték ki, s így tavaly visszaköltözött két gyermekével Budapestre.
A volt rúdugró már hozzászokhatott ahhoz, hogy az üzleti életben nem mindig tartják be a játékszabályokat, mégis meglepte, hogy politikai okok miatt a kormányváltás után – finoman fogalmazva – milyen hűvös volt Budapest új létesítményének a fogadtatása. Még meglepőbb neki, hogy rosszindulatú rémhírek terjedtek el a sportcsarnokról. Például egy sportvezető szerint a magyar sport azért nem fér be az arénába, mert a bérleti díja egy napra húszmillió forint, és a rendezőknek az állam részére ingyen biztosított napokon is ötmillió forintot kell fizetniük.
– Fogalmam sincs, hogy ki és miért terjeszti ezeket a rémhíreket – magyarázta Salbert Ferenc. – Ilyen hatalmas létesítmény beüzemeltetése nem egy-két hetes feladat, ennek ellenére a márciusban átadott sportarénában már az előszezon is megfelelően sikerült. Bármennyire híresztelték is a vb előtt, hogy olvad a jég, a résztvevők szerint hibátlan jégkorong-világbajnokságot rendeztek a csarnokban. Azóta a létesítmény megfelelő otthona volt a ritmikus sportgimnasztikai világbajnokságnak, s a motokrosszbemutató és a futballgála is megfelelően sikerült. A hét végén motokrosszshow-t rendeztek, majd látványos jéggálának adnak otthont, december 20-án pedig a Kelet–Nyugat-kosárlabdagálát tartják itt. Az új év első negyedévében két világraszóló eseményt rendeznek: februárban a műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságot, márciusban pedig a fedett pályás atlétikai világbajnokságot. Az árakról csupán annyit, hogy az aréna bérleti díja egy napra öt–hét millió forint, ha pedig a sportrendezvényt az ingyenes napokon bonyolítják le, mint például az atlétikai vb-t, akkor a rendezőknek nem kell fizetniük.
Az eredetileg tervezett tizenkét év helyett már az idén a magyar állam tulajdona lett a Budapest Sportaréna. A szerződés szerint a létesítményt a francia Bouygues tulajdonában lévő Aréna Üzemeltető Rt. üzemelteti. A sportcsarnok „érettségi” vizsgája lesz a jövő évi atlétikai világbajnokság, amelyen 150 ország 600-700 sportolója indul, s erről az eseményről várhatóan 1500 kritikus riporter tudósít majd. Az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnokban sok felejthetetlen sportversenyt és sok legendás koncertet rendeztek. Kilenc hónap kevés idő ugyan a mérlegkészítésre, de a kívülállóknak úgy tűnik, sokkal kevesebb a rendezvény az új létesítményben.
– Nemzetközi tapasztalat – mondja a szakember –, hogy egy több mint tízezer fős csarnokot nem lehet naponta megtölteni. A statisztikák azt mutatják, hogy egy szezonban – amely szeptembertől júliusig tart – az arénához hasonló nagyságú létesítmény kihasználtsága 80-100 nap lehet. Ugyanis a pályákat, a színpadokat fel kell állítani és le kell bontani. Nos, nekünk minden esélyünk megvan arra, hogy már az első idényben elérjük ezt a nemzetközi szintet.