A sajtóban hatvanmilliárd forintos pénzmosási ügyként ismertté vált eljárás során a rendőrség tegnap kihallgatta a korábban előzetes letartóztatásba helyezett pénzváltókat. A terhelteket jelenleg „csak” 380 millió forintos pénzmosással gyanúsítják – nyilatkozta lapunknak Kamarás Gábor ügyvéd. Hozzátette: bizonyítékokkal egyelőre nem álltak elő a nyomozók.
A BRFK jelenleg tizenegy személyt gyanúsít azzal, hogy az elmúlt év során többmilliárdos pénzmosást, illetve jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást végeztek. Rendőrségi forrásokból úgy értesültünk, hogy az ügyben felbukkant szírek – Bassam T., Ghassan A. és M. Aid – nem voltak ismeretlenek a hatóságok előtt, információikkal már régóta segítették a nyomozók munkáját. Úgy tudjuk, hogy a legális vállalkozást üzemeltető arabok tájékoztatást adtak arról is, hogy milliárdos nagyságrendű összegek szállítását bízták szír ismerőseikre a K&H Equitiesnél elkövetett csalássorozat idején. A pénzváltó cégekre vonatkozó szabályok előírják, hogy a tudomásukra jutott pénzmosásgyanús ügyletekről jelentést tegyenek.
Az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) feljelentése alapján folyik nyomozás. Információink szerint a szolgálatok tavaly október óta figyelték az arab pénzváltókat, a telefonjaikat lehallgatták.
A parlamentben a K&H-üggyel összefüggésben indított, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által elvégzett vizsgálat is napirenden volt tegnap: Répássy Róbert interpellációjában azt kérdezte, hogy lesz-e következménye az ÁSZ jelentésének, amely több pontban súlyosan elmarasztalta a K&H Bank és az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. közötti szerződést. A fideszes politikus elmondta: a vizsgálat szerint az ÁAK 2002. III. negyedévi pénzügyi helyzete nem tette lehetővé, hogy befektetési lehetőségeket keressen. Az ÁSZ kifogásolta, hogy 16 milliárd forint közpénzt helyezett el az állami cég a K&H Equities Rt.-nél. Répássy hangsúlyozta: az adófizetőket 4,2 milliárd forint veszteség érte, ugyanis ennyit vontak bűnügyi zárlat alá a bankbotrány kirobbanása után. Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára elismerte, hogy az ÁAK vezetője felelőtlenül járt el, amikor nem tájékoztatta az igazgatóságot a befektetési szerződésről, de – mint hozzátette – Bitvai Miklóst el is bocsátották. Az államtitkár úgy vélte: az eljárás lezárultáig nem állapítható meg, hogy mekkora kár érte az adófizetőket. A fideszes politikus nem, a parlament kormánypárti többsége azonban elfogadta a választ.
Bodnár Zoltán, a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezérigazgatója és az ÁAK elnöke nem tartja magát felelősnek – olvasható a Magyar Hírlap tegnapi számában. Bodnárnak – állítása szerint – ugyanis június 17-ig nem volt tudomása arról, hogy Bitvai Miklós keretszerződést kötött befektetési tanácsadásra az Equitiesszel. A szakember szerint felelőtlen az ÁSZ főigazgatójának az a nyilatkozata, miszerint nem zárható ki, hogy összefüggés van az autópálya-előfinanszírozásra való áttérés és a K&H Equitiesnél történt sikkasztás között: ezt semmilyen adat nem igazolja. – Az előfinanszírozásnak oka az államháztartás idei hiányának mértéke, ami megszabta, mennyi fordítható sztrádaépítésre – tette hozzá.
Bihary Miklós ÁSZ-főigazgató a bankbotrányt vizsgáló bizottság legutóbbi ülésén szakmailag indokolatlannak nevezte, hogy az NA Rt. tavaly év végén az átutalt 16 milliárd forint nagyobb részét – az addigi gyakorlatot megváltoztatva – előfinanszírozási szerződés keretében bocsátotta az ÁAK részére.
origo.hu
A Neoton-família legendás dalát élesztette újjá Lotfi Begi, Tolvai Reni és L.L. Junior
