Évente több tíz millió forintos kárt okoznak az országnak azok a tolvajok, akik ellopják, majd színesfémként értékesítik a közlekedési táblákat. Ugyanakkor valamelyest csökkent az ilyen bűncselekmények száma a korábbi esztendőkhöz képest annak köszönhetően, hogy a hatóságok a bűnözők által kedvelt és drágábban eladható alumíniumoszlopok helyett inkább horganyzott acélrúdra helyezik a jelzéseket. Immár magukat a táblákat sem alumíniumból, hanem kísérleti célból fából, műanyagból vagy acélból készítik. A legtöbb táblát egyébként Kelet-Magyarországon lopják el.
Azonban nemcsak a tolvajok garázdálkodása, hanem a közútkezelők szűkös anyagi lehetőségei miatt sincsen sokszor elegendő tábla az utak mentén, így az autósok egy-egy eldugottabb településre még térkép segítségével is csak kínkeservesen tudnak eljutni. Gyakran azt is tapasztalhatjuk, hogy az eligazító táblákon – már ahol van – kevés az információ, illetve rajta sincs, amit tudni szeretnénk. Elvileg létezik műszaki szabályozás arra, hogy egyes helyek, helységek nevét hol és hányszor kell föltüntetni. A sorozatos rossz tapasztalatok után azonban sokakban fölvetődik a kérdés, jó-e a szabályozás, illetve betartja-e azt a közút üzemeltetője.
Lányi Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közúti közlekedési főosztályának vezetője elismerte, hogy néha még térképpel is nehéz eljutni egyes helyekre, mivel az útba igazító táblák a földutaktól távoli, kisebb forgalmú utakon nem megfelelők. Hozzátette: a táblarendszerrel alapvető problémák nincsenek, de kisebb hiányosságok vannak, amelyek kiszűrésén folyamatosan dolgoznak. Leszögezte: az uniós csatlakozás miatt kötelezettségeink nincsenek, Brüsszel csupán általános irányelveket fogalmazott meg, hogy minél homogénebbé váljék az egységesülő kontinens jelzésrendszere. Ennek érdekében hazánk 2002-ben bevezette azt a rendeletet, amely az útirányjelző táblák rendszerét szabályozza. Ez például meghatározza, hogy milyen legyen azok alapszíne: az autópályáé kék, a főúté zöld, a lakott területen lévőé fehér, a turisztikai jelöléseké pedig barna. Így a tájékoztató táblák immár az Ausztriában és Németországban is bevett színeket követik.
A közlekedési minisztériumtól kapott adatokból az derül ki, hogy míg tavaly körülbelül 769 millió forint volt közlekedési táblák cseréjére, az idén ennél 44 millió forinttal kevesebb a felhasználható összeg. (A viszonyítás kedvéért: egy átlagos méretű útjelzés telepítése körülbelül 100-150 ezer forintba kerül.) A statisztikák szerint az állami kezelésben lévő 30 ezer kilométernyi országos közúthálózaton a táblatolvajok az év első kilenc hónapjában 39 millió, míg az előző esztendőben 56 millió forintnyi kárt okoztak. A 130 ezer kilométeres helyi úthálózat mentén is több tíz millió forintos a kár.
Jenovai Zoltán, a fővárosi önkormányzat forgalomtechnikai főosztályának vezetője szerint egységes koncepció alapján Budapesten is újra kellene gondolni az útba igazító táblák rendszerét, de évek óta csak arra van elegendő pénz, hogy a megrongált vagy ellopott jelzéseket pótolják. Eközben a nyugati országokban már jó ideje olyan változtatható jelzésű táblák működnek (például prizmás vagy billenőtáblás kivitelben), amelyekkel időről időre át lehet szervezni a forgalmat. Jenovai Zoltán tájékoztatása szerint az idén csaknem 130 millió forint fordítható a fővárosban táblacserére, karbantartásra, miközben a tolvajok évről évre több mint harmincmillió forintnyi kárt okoznak.
Mózes Antal, a fővárosi önkormányzat közlekedési ügyosztályának munkatársa szerint szükség lenne a táblák tartószerkezeteinek felülvizsgálatára is, mert azok sok helyütt elöregedtek, veszélyessé váltak. Úgy vélte, az európai elvárásoknak a budapesti táblák öt-tíz százaléka felel meg, de folyamatosan cserélik a régieket. Leszögezte: a fővárosban meglehetősen bonyolult az útirányjelző hálózat, mivel az egy és két számjegyű főútvonalak döntő többsége, valamint az autópályák is innen indulnak, és rengeteg a forgalmas közlekedési csomópont is. Az autósoknak sok információra van szükségük, de a jelzéseknek eközben áttekinthetőknek kell lenniük, és a városképet sem ronthatják. Közölte: a rendszert legközelebb az M0-s és a külső kerületi körút megépülésekor egészítik ki jelentősebben. A útba igazító tábláktól el kell választani a közlekedés rendjét szabályozó KRESZ-táblákat. Hazánk 1968-ban Bécsben írta alá a közúti jelzési egyezményt, amely az ENSZ egyik alapokmánya, és a közúti jelzések, jelképek és útburkolati jelek tulajdonságait szabályozza. Ezt később egy európai megállapodással egészítették ki, majd 1995-ben történt a legjelentősebb módosítása. Az egyezmények hazánkra is kötelező érvényűek. Bár már többször megújították azokat, de csak kisebb változtatásokra volt szükség. Ezek közé tartoztak például azok a szigorítások, amelyeket az Alpok alagútjaiban történt tragikus tömegbalesetek után vezettek be.
origo.hu
Betörtek egy idős férfihoz Kazincbarcikán, majd megverték és kirabolták
