A válság határán az ország

Jelentősen növeli az államháztartás terheit az elmúlt időszakban megemelkedett kamat-, illetve hozamszint. A kibocsátásoktól függően ennek egy része már jövőre többletterhet ró a büdzsére, melynek mértékét Medgyessy Péter 30–35 milliárd forintra becsülte. Ennek ellentmond, hogy szakértők ugyanezt a többletköltséget 150–200 milliárdra tartják, míg Varga Mihály expénzügyminiszter minimum 70–100 milliárdos pluszkiadással számol.

Az utóbbi időszakban megemelkedett kamat-, illetve hozamszint az államháztartás finanszírozási terheit is jelentősen növeli. A kibocsátástól függően ennek egy része már jövőre jelentős többletterhet ró a büdzsére, melynek mértékéről eltérő adatok jelentek meg. Medgyessy Péter miniszterelnök ezt a többletköltséget 30-35 milliárd forintra becsülte, ugyanakkor szakértők ennek többszörösét valószínűsítik. Míg az elemzések 150–200 milliárd forint pluszkiadásról írnak, Varga Mihály volt pénzügyminiszter minimum 70–100 milliárd forinttal számol.
Mint ismeretes, a parlament már megszavazta a jövő évi költségvetés fő számait, azonban a kamatemelkedés növekvő terheivel korábban nem lehetett számolni, így csak a források átcsoportosítása marad egyedüli megoldásként. A Világgazdaság információi szerint a fedezet két forrásból származhat: a minisztériumi tartalékalapok zárolásából vagy más területekről való elvonásból.
Az ICEG Európai Központ tegnap megjelent tanulmánya hangsúlyozza: pénzügyi válságnak tekinthető, ha a forintárfolyamot csak fenntarthatatlanul magas kamatokkal vagy folyamatos tartalékvesztéssel lehet biztosítani. A magyarországi válság kibontakozására utal, hogy a mostani forintgyengülés idén immár a harmadik jelentősebb értékvesztés volt, miközben jelentősen emelkedett a kamatlábszint, és mérséklődtek a devizatartalékok. A nemzetközi összevetésben kiugróan magas kamatfelár mellett egyre kisebb a monetáris hatóság befolyása a piaci folyamatokra és az árfolyamra, miközben a makrogazdasági mutatók romlottak 2003-ban – állapítja meg a tanulmány.