Aki „kitalálta” a rosét

Akkor is Dúzsi Tamás találta ki a rosét, „ha nem így van”. Az viszont biztos, hogy a borász azért jelent meg ezzel az egyelőre még kialakulóban lévő kategóriával a piacon, hogy rést töltsön be, fogyasztói igényt elégítsen ki és összekösse a klasszikus borokat kedvelőket az új ízekkel – s ha úgy tetszik, a divattal. Ami természetesen szintén hozzátartozik a nemzetközi borkultúrához.

Elért már hozzánk is a francia beaujolais-őrület, viszont a franciákkal ellentétben itthon a fogyasztók jelentős része még a klasszikus borokhoz kötődik. Erre én válaszul „kitaláltam” a rosét, ami nem kötődik egyik kategóriához sem, tulajdonképpen most teremtődik és önálló kasztot képez – mondta Dúzsi Tamás ismert rosétermelő. A borász – aki nem rég fejezte be új sióagárdi feldolgozójának építését – együtt mozog a piaccal. Felismerte, hogy valóban jelentős igény van itthon az új borok iránt, ezért az idén háromfélével lepte meg a piacot: egy fehérrel, egy vörössel és természetesen egy roséval. A fehér újbor a korai ezerfürtűből készült, a rosé zweigeltből – amely Dúzsi Tamás szerint párja lehet a villányiak oportójának –, a vörös pedig zweigeltből, oportóból és blauburgetből állt össze. – Azért nem tisztán oportóból, mert abból nekem kevés van, és nem lenne biztonságos csak erre a fajtára alapozni az újborkészítést – tette hozzá.
– A fő fajtám azonban a kékfrankos. A kilenc év alatt, amióta a családi pincét viszem, végig kitartottam mellette, és mindig jelentős mennyiségeket forgalmaztam belőle. Ma is készítek belőle rosét, „natúr” kékfrankost és az Óvörös cuvée-met, amelynek ez a fajta adja a kétharmad részét, a maradékot pedig a merlot és a cabernet – mondta Dúzsi Tamás. Hozzátette azt is, hogy az Óvöröst hívhatná bikavérnek is, de nem teszi, mert a bor zöme egy fajtából származik, és bikavérrel egyelőre nem foglalkozik. A „natúr” Dúzsi-féle kékfrankos mellett azonban nem érdemes csak úgy elmenni, mert akkor az ember kihagyja a hagyományos válogatásokat. Dúzsi Tamás egyébként azt vallja, nem lehet csak nagy borokat készíteni, az a jó, ha a termékpiramis alja széles, megtalálhatók benne a könnyen iható és valóban könnyed borok is, hiszen a fogyasztók azokra is igényt tartanak. Szerencsére Szekszárd mindkét változat megteremtésére alkalmas, és külön előny, hogy itt illatosabb, emberközelibb borok készülnek, amelyek felé a fogyasztói kultúra emelkedésével egyre gyakrabban fordulnak az emberek.