Az eltűnt Seuso-kincsek nyomában

A Seuso-kincsek néven ismert római kori leletegyüttes eltűnése és a polgárdi sorkatona, Sümegh József 1980-ban bekövetkezett halála közötti összefüggés tisztázására elrendelt nyomozásban a rendőrség az egykori katonatársak, valamint a külföldi érintettek között keresi az ügy megoldását. Egy libanoni és egy szerb érme- és műkincskereskedő azt állítja: az ezüsttárgyak nem Magyarországról, hanem Libanonból származnak.

Robbantáshoz készülődő bányászok találták meg néhány nappal leszerelése előtt Sümegh József sorkatona felakasztott holttestét 1980. december 17-én a Polgárdi közelében lévő kőbánya Borbély-pincéjében. Akkor a katonai ügyészség az eset tisztázása nélkül zárta le az ügyet. A 2000-ben újraindult nyomozáskor a rendőrség már elismerte: Sümegh halála közvetlen összefüggésbe hozható a Seuso-kincsek néven ismert római kori leletegyüttes eltűnésével. Az eddig begyűjtött adatok alapján pedig az is nyilvánvaló, hogy a fiatal férfi gyilkosság áldozata lett.
A mechanikai szakértő segítségével a nyomozók megállapították, hogy a holttest lábai alatt lévő téglák elhelyezkedése „beállított” volt, ami arra utal: nem Sümegh József akasztotta fel saját magát – mondta el lapunknak Vukán Béla rendőr alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának műkincsvédelmi alosztályvezetője. Tanúk segítségével sikerült a férfi halálát megelőző időszakot is rekonstruálni.
Az alezredes kifejtette: a pápai laktanyából hazafelé induló Sümegh József a vonaton egyik falubelijével találkozott. Együtt mentek volna Polgárdiig, ám Sümegh Székesfehérvárott leszállt a vonatról, s visszafelé, Kisbér irányába, egy távoli rokonához vette útját – magyarázta Vukán Béla. A nyomozók valószínűsítik: a kiskatona észrevehette, hogy valaki(k) követi(k), s csak néhány nap után indult haza.
Amikor Sümegh 1980. december 13-án Polgárdiba ért, a kőbányához közel eső ipartelepi kocsmában két idegen férfival jelent meg – mondta az alezredes. A tanúk szerint a társaság nem viselkedett szokatlanul, ám rövid idő múlva Sümegh a két férfival a kőbányában található pincék felé indult, ahonnan már nem tért haza – mondta el Vukán Béla.
A férfi amatőr érmegyűjtő volt, kapcsolatot tartott több gyűjtővel és régiségkereskedővel – fejtette ki az alezredes. Halála előtt nem- csak a Seuso-kincseknek vélt ezüsttárgyak tűntek el, hanem rendkívül értékes, római kori arany érmegyűjteményének is nyoma veszett. Ennek több darabját feltehetőleg a Seuso-lelet egyes tárgyaiért cserélte. A tanúk legalább negyven Seuso-kincshez hasonló ezüsttárgyat láttak Sümeghnél. A kiskatona többeknek azt állította, hogy a polgárdi kőbányában találta a kincseket, ám később az is felvetődött, hogy a faluhoz közel lévő Szabadbattyány külterületén lévő – részben még feltáratlan – római kori villa körül lelhette meg azokat.
Sümegh lakókörnyezete, valamint a vele kapcsolatban állt érme-és műkincskereskedők kihallgatása egyelőre nem hozott eredményt, figyelemre méltó tanúvallomásokat tettek azonban a kiskatona egykori parancsnokai, akik szerint Sümegh több Seuso-kincshez hasonló tárgyat bevitt a laktanyába.
Az ügyben kihallgattak egy libanoni, valamint egy szerb érme- és műkincskereskedőt – mondta el az alezredes. Mindketten még 1980 körül kerültek kapcsolatba a hamis okmányokkal külföldre juttatott leletegyüttessel. A két férfi ugyanazt állította: a Seuso-kincsek nem Magyarországról, hanem Libanonból kerültek hozzájuk.