Kiket sorol Vlagyimir Putyin elnök a privatizációs törvényeket tudatosan megsértő öt-hét csaló közé? – ezt találgatja az orosz üzletemberek krémje. Bár Putyin a kereskedelmi-ipari kamara keddi ülésén ismét kizárta az 1990-es évek vadprivatizációinak felülvizsgálatát, a jog pallosával fenyegette meg azokat, akik „tudatos csalással jutottak másokénál jobb feltételekhez”. Kérdés – vélik az elemzők –, hogy Putyin arra a közelebbről meg nem határozott bűnözőcsoportra gondolt-e, amelyhez a főügyészség szerint Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev tartozott a Menatep bank vezetőiként, vagy a különböző ipari-pénzügyi csoportokat ellenőrző oligarchákra általában?
Eközben immár „alkotmányozó” többséggel rendelkezik az állami dumában a Putyin politikai bázisául szolgáló Egységes Oroszország párt, amelynek alsóházi frakciójába már 307 képviselő jelentkezett, s az új duma hétfői első ülésére számuk 315-317-re gyarapodhat.
A „medvék” elsöprő győzelme után ugyanakkor Putyinnak lámpással kell keresnie az elnökválasztási ellenfeleket. Legutóbb Vlagyimir Zsirinovszkij jelentette be, hogy nem indul a március 14-én esedékes orosz elnökválasztáson, de pártja azért indít jelöltet.
Az orosz–ukrán–fehérorosz–kazah egységes gazdasági tér (EGT) kialakítását szolgáló intézkedéscsomag ukrán jóváhagyása fontosabb eredménye volt a szerdai ukrán–orosz csúcsnak, mint az Azovi-tenger és Kercsi-szoros kihasználásában való együttműködésről szóló keretszerződés, amely háttérbe szorította (bár nem oldotta meg) a Tuzla-sziget körüli konfliktust – értékeltek orosz elemzők. A kompromisszum elérésekor sokat nyomott a latba, hogy Moszkva állítólag beleegyezett, az EGT keretében szállított orosz olaj és gáz jelenleg Oroszországban maradó hozzáadottérték-adóját Ukrajnában szedjék be.
origo.hu
Orbán Viktor: Kétmillió magyar mondott véleményt a Voks 2025-ön
