A tagállamok képviselői mindazonáltal a lélektani hadviselést az utolsó pillanatig készek folytatni. Aleksander Kwasniewski lengyel elnök – az utóbbi napok békülékeny nyilatkozatai ellenére – tegnap közölte: amennyiben Varsó szavazási súlya csökken, még a vétóra is kész. Hozzátette: nem tudja elfogadni a szöveget, ha annak tartalmán a szóban forgó ponton nem változtatnak.
Lengyelország Spanyolországgal együtt a számára kedvező szavazási arányt próbálja védeni, mert az csaknem akkora befolyást biztosít nekik, mint a legnagyobb uniós országoknak. Az alkotmánytervezet azonban e két ország számára a szavazati befolyás csökkentését jelzi, és ezt Lengyelország egyelőre nem fogadja el. Spanyolország külügyminisztere tegnap azt közölte, hogy Madrid nem kíván „sem válsággerjesztő, sem vétógép” lenni.
*
Hogy a szavazási rendszer ügyében lesz-e új javaslat vagy sem, még kétséges. Silvio Berlusconi, az EU soros elnöki tisztét ellátó Olaszország kormányfője ugyanis – némi meglepetésre – a minap közölte: az utolsó pillanatban olyan kezdeményezéssel kíván előállni, amely révén Spanyolország és Lengyelország is megkaphatja a nagy országoknak szóló gyakorlati elismerést a szavazati súlyok tekintetében, s remélhetőleg ez elfogadható lesz számukra.
Ezt az egy kérdést kivéve a viták az összes többi területen eljutottak már abba a szakaszba, ahol kirajzolódtak a mindenki számára elfogadható kompromisszumok körvonalai. Egyes esetekben ez mindössze a megfelelő szavak megtalálását jelenti, de a kényesebb kérdések között sincs olyan, amely önmagában meghiúsíthatná a megállapodást. Ami a fontosabb nyitott kérdést illeti, az Európai Bizottság majdani létszámát és összetételét illetően az a kompromisszumos formula kerül a csúcs elé, hogy 2014-ig mindegyik tagország egy-egy, szavazati joggal is rendelkező biztost küldhet a testületbe.
Az uniós politikusok közül egyébként többen is úgy vélekednek, hogy a rossz megállapodásnál az is jobb, ha ezen a csúcson nem születik megállapodás. Franco Frattini olasz külügyminiszter még a hét elején kijelentette, hogy országa nem lesz hajlandó „rossz minőségű kompromisszumot” elfogadni. Hasonlóan nyilatkoztak a francia és a német politikusok is. Jack Straw brit külügyminiszter tegnap közölte: nem kötne fogadást az alkotmánytervezet elfogadására a mostani csúcson. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azonban kétharmadosra becsülte a megegyezés valószínűségét.
Kovács László tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a „hét végén beérhetnek a magyar kormány másfél éves külpolitikai erőfeszítéseinek gyümölcsei”. A külügyminiszter a csúcstalálkozóval kapcsolatban elmondta, jó esély van arra, hogy a várhatóan véglegesítésre kerülő uniós alkotmány valóban tartalmazni fogja a magyar prioritásokat, köztük a kisebbségek jogaira való utalást is. Mint kifejtette, az ezt támogató országok száma tíz fölé emelkedett, s valójában egyedül Spanyolországnak vannak még fenntartásai a szövegtervezet ezen részével szemben. A keresztény örökségre való utalásról szólva Kovács László kifejtette: az elképzelést egyelőre ugyanannyian támogatják, mint ahányan ellenzik, de ha kialakul az egyetértés, „készek vagyunk melléállni”.
***
Új épületben a magyar misszió.
Medgyessy Péter magyar kormányfő és Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke tegnap felavatta Magyarország EU-képviseletének új épületét. A misszió november utolsó napjaiban költözött új, az eddiginél sokkal nagyobb és jobban felszerelt székházba. A rue de Treves 92–98. szám alatti új épületet 1989-ben építették, a magyar állam pedig idén július 1-jén vásárolta meg 12,2 millió euróért. A földszinttel együtt hétszintes, két föld alatti garázsszintet is magában foglaló székház 6200 négyzetméter alapterületű. (MTI)
origo.hu
Ez a KRESZ-szabály sokaknál kiverte a biztosítékot
