Független jelöltként kíván újra indulni az elnökválasztáson, adta tudtul a minap élő televíziós adásban a nézők kérdéseire válaszolva Vlagyimir Putyin, ismételten cáfolva azokat a híreszteléseket, miszerint majdan harmadik ciklust is lehetővé tevő alkotmánymódosításra készülne. Putyin rendkívül magas, csaknem nyolcvanszázalékos népszerűsége és a dumaválasztások eredménye is előre jelzi az első körös győzelmet, amely újabb kínos csapás lenne a politikai paletta ellenzéki oldalára. A tanácstalan kommunisták és liberálisok a bojkott lehetőségét latolgatják.
Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője a parlamenti választások szavazatainak újraszámlálásának követelésével kötötte össze ezt az ötletet. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) vezérkarában a súlyos választási vereség után valóban teret nyert az a nézet, hogy Putyin biztosra vehető győzelme miatt nem kellene részt venni más játékában, a néhány nap múlva sorra kerülő kongresszus azonban többek szerint aligha fogadja el ezt az elképzelést. Oleg Kulikov, a párt központi bizottságának titkára is inkább a vereség utáni elkeseredettségből adódó megnyilvánulásnak tartja a tervet. Vele egyetemben mások is úgy vélik, ha a kommunisták nem indítanak ellenjelöltet, az a párt arculatának teljes elvesztését, politikai végét jelentheti. Éppen ezért, bár a párt megreformálására képtelen, kissé elnehezült Zjuganov indulását nem tartják a legjobb választásnak, ebben a helyzetben kipróbáltsága miatt elképzelhető alternatív jelöltként. A KPRF-ben harmadik forgatókönyvként felmerül a párthoz kötődő sikeres üzletember, Gennagyij Szemigin jelölése is, ellene szól viszont az, hogy az elektorátus nem nagyon szereti a gazdagokat. Van olyan vélemény is, hogy a baloldal közös jelöltje a kommunistáktól nemrégiben kiváló, a Rogyina (Haza) nevű blokkal látványos sikert elérő Szergej Glazjev lehetne, ez az elképzelés azonban a kommunisták szavazóbázisának elhalászásával fenyeget.
A bojkottelképzelések egyébként egybevágnak a liberálisok egy részének gondolkodásával. A Jabloko ugyanis szintén fontolgatja ezt a megoldást, s nem zárja ki az együttműködést a kommunistákkal. A párt elnökhelyettese, Szergej Mitrohin az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva úgy vélte, e lépés tiltakozás lehetne a dumaválasztások eredményének meghamisítása miatt. Mások ugyanakkor megjegyzik, a liberális szavazótábor aligha értene egyet azzal, hogy ily nyíltan kesztyűt dobjanak Putyinnak, ráadásul a politikusok egy részének sem mindegy, miként vélekednek róluk a Kreml környezetében, hiszen ettől függenek jövőbeli lehetőségeik. Így az elemzők többsége úgy véli, a liberálisok is indítanak ellenjelöltet. Ezt egyébként a külföldi megítélés miatt a Kreml is kívánatosnak tartaná. Éppen ezért a politikai paletta dumában képviselet nélkül maradt részét lefedni készül a győztes Egységes Oroszország, amely így elfoglalná a centrumot és a jobboldalt. A „jegyinorosszok” liberális attitűdű politikusai, Alekszandr Zsukov vagy Vlagyiszlav Reznyik így kissé felértékelődhetnek.

Az ember, aki megmentette Jeszenszky Géza életét