Mondtam neki csendesen, feküdjön le rendesen! – harsog a félig ürített sörösüveg mögül a feleségbántalmazási per jegyzőkönyvének első soraira emlékeztető népies műdal. Aztán csak bugyborékolást meg szörcsögést hallani, így nem derül ki, hogy különben mi lesz, bár ez az egyszemélyes ABC bejáratának támaszkodó előadó arcvonásaiból meglehetős bizonyossággal megtippelhető. A piac sarkában megbúvó üzlet ajtaja szolid nyikorgással félig nyílik, a vevő kitódul, én pedig beosonok. Ügyesnek kell lennem, mert többen is ácsingóznak az egyetlen helyre.
Tíz négyzetméternél többről nemigen lehet szó, bár a plafonig zsúfolt polcok miatt a hozzávetőleges méreteket is nehéz megsaccolni. És az eladót se nagyon látni, épp csak megvillan az arca a liszteszacskók között, amint megkérdezi, hogy mivel szolgálhat. Hát nem is tudom, körbenéznék, ha tudnék, de a táskám miatt csak félfordulatra vagyok képes, különben leborítom a rostos ivóleveket, vagy beleakadok a tejespultba.
Ha hinni lehet a kereskedőknek, épp az ilyen boltokat fenyegeti a vég a november elsejével hatályba lépett élelmiszer-biztonsági rendelet miatt. Az érdekvédők is tömeges üzletbezárásoktól tartanak, állításuk szerint a hagyományos kiskereskedelmi egységek, ha megfeszülnek, se tudják teljesíteni az uniós előírásokat. Az üzletek vizsgálatáért felelős Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) viszont kitart a szabályok következetes betartása mellett, mondván, bőven volt idő felkészülni a változásokra.
De visszatérve a piaci vegyeskereskedésbe: azt azonnal látni, hogy még egy kezdő ellenőr is szűk negyedóra alatt teljesítené a heti büntetési normáját, hiszen az európai kisker-feltételeknek nyomát sem látni. Először is legalább hárman kellene itt lennünk, hiszen a fertőzésveszély miatt a kiszolgáló hölgy a pénzt nem kezelhetné. Persze külön pénztáros nincs – ha lenne, az a szűkös hely miatt a fizika szabályait kérdőjelezné meg –, így én is két kassza között kapom a félkilós kenyeret. Az üzletvezető szerencséjére zöldséget, gyümölcsöt és tojást nem árusítanak, különben mindháromnak külön raktárt kellene létesíteni (ismét az a fránya fizika), és a tejet, a húst, valamint a cukrászsüteményeket is kötelező más-más hűtőben elhelyezni. Ráadásul a rendelet a zöldség-gyümölcs forgalmazásához önálló mérleggel dolgozó külön eladó foglalkoztatását írja elő – ha jól számoljuk, egy tejet, kenyeret és zöldpaprikát is árusító, kötelező pénztárgéppel felszerelt kiskereskedésben ő már a harmadik alkalmazott, ez azonban nemcsak a fizikai, hanem a gazdasági képtelenségek sorába illik.
És mivel piacon vagyunk, további kitételek is érvényesülnek, mert például a takarítás, fertőtlenítés szabályzatát s a kártevők elleni védekezés menetrendjét, sőt a rágcsálóknak kihelyezett búvó- és mérgezőládák nyilvántartó térképét is illene elkészíteni. S akkor még nem szóltunk a sarki fűszeres bácsi előírásszerű szakállvédőjéről…
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint kereken 163 ezer kiskereskedés működik Magyarországon, s ez a szám tizenháromezerrel több, mint a három esztendővel ezelőtti. Csak a fővárosban 30 600 kisbolt várja a vásárlókat, de az efféle üzletek száma napról napra gyarapszik – nem csak Budapesten.
Pedig sokan és sokszor temették már a kiskereskedelmet, legutóbb az óriási bevásárlóközpontok megjelenésekor, az apró üzletek azonban megfeleltek a kihívásoknak. Talán mert a honi vásárló mind a mai napig jobban szereti a barátságosabb, egyénre szabott kiszolgálást, mint a személytelen árudömpinget.
A legújabb kihívás azonban megtizedelheti a mini-ABC-ket. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) illetékesei legalábbis állítják, hogy ha minden marad jelenlegi állapotában, akkor több tízezer ember megélhetése és jó néhány apró település ellátása kerülhet veszélybe.
– A legkevésbé sem túlzás, hogy kisüzletek ezreinek bezárásához vezethet, ha a kereskedőknek módosítás nélkül kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és az Egészségügyi Minisztérium együttes rendeletét, amely az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit szabályozza – állítja Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető alelnöke. – A rendelet ugyanis majdnem azonos szabályozás alá vette az élelmiszer-előállítókat a -forgalmazókkal, pedig egyértelmű, hogy a vásárlók, fogyasztók védelme érdekében megfogalmazott élelmiszer-biztonsági előírásokat elsősorban a közfogyasztásra szánt élelmiszerek előállításánál kell megkövetelni. A jogszabály alapvető rendelkezése, hogy a bolti kiskereskedők mint élelmiszer-forgalmazók kötelesek az élelmiszer-biztonság szempontjából kritikusnak nevezhető tevékenység elemeit meghatározni, az azokra vonatkozó biztonsági eljárásokkal együtt, a HACCP-rendszer (Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok) elkészítéséhez használt elvek alapján. Ami azt jelenti, hogy rögzíteniük kell az élelmiszerekkel kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat az élelmiszer-forgalmazás minden szakaszában, meg kell határozniuk azon pontokat, ahol ezek a veszélyforrások előfordulhatnak, el kell dönteniük, hogy az élelmiszer-biztonság szempontjából az azonosított veszélyforrások közül melyek minősülnek kritikusnak, s e kritikus pontok esetében hatékony ellenőrzési eljárásokat kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk. S ez nem csak így elmondva bonyolult.
Az ügyvezető alelnök szerint nem csupán a gyakorlati teendők, hanem az adminisztratív többletfeladatok is jócskán megnehezítik a kereskedők életét. Például hogy a takarításhoz, tisztításhoz és fertőtlenítéshez használt eszközöket elkülönítetten kell tárolni, s a munkavégzés részletes előírásait takarítási, fertőtlenítési utasításban kell megállapítani – ami egyébként a szakhatósági elbíráláshoz előzetesen is szükséges –, illetve már működő bolt esetében az ellenőrzés során a hatóságoknak kérésre be kell mutatni. A tisztítószerek, vegyszerek felhasználását az ellenőrzési naplóban kell dokumentálni, és ide kapcsolódik, hogy a munka befejezése után megbízható a bolt személyzete takarítással, ám ebben az esetben mindenki külön e célra biztosított ruházatot köteles viselni.
– De ez mind semmi a rovarok, kártevők elleni védekezés előírásaihoz képest – véli Antalffy Gábor. – A rovarok, rágcsálók és madarak behatolásának elkerülésére a rendelet szerint légfüggönyt, rovarhálót, illetve csapdákat kell felszerelni az üzletekben. A kártevők elleni védekezést tervezett, írásban rögzített program alapján kell a kereskedőknek végezniük, míg a rágcsálók ellen kihelyezett búvó-mérgező ládák elhelyezéséről nyilvántartó térképet kell készíteniük. A rendelet meghatározza a mosdók és a vécéhelyiségek szellőzésével, megközelítésével, világításával kapcsolatos műszaki paramétereket is, ami a régebbi kialakítású, kis alapterületű boltoknál jelenthet problémát.
Minden munkahelyen, ahol élelmiszer előkészítését, kimérését, adagolását és csomagolását végzik, legfeljebb három méteren belül önálló kézmosót kell felszerelni, míg a vásárlókosarak tisztításához hideg-meleg zuhannyal ellátott helyiséget kell biztosítani az önkiszolgáló boltokban, illetve élelmiszer-áruházakban.
– Sokaknak az fog fejfájást okozni, hogy a zöldség-gyümölcs kivételével élelmiszert az épületen kívül átmenetileg sem szabad tárolni, vagyis már az üzletnyitás előtt biztosítani kell az árufogadás feltételeit akkor is, ha például rekeszes áruról van szó. És még sorolhatnám azokat a kitételeket, amelyeket egyszerűen a helyhiány miatt lehetetlen teljesíteni. Mindezzel az a gondunk, hogy az illetékesek ugyan az EU-előírásokra hivatkoznak, de tartunk tőle, hogy korántsem európai szellemben fognak ellenőrizni. Mert lehet úgy is, ahogy az tőlünk nyugatra szokás, tehát hogy az ellenőr először felhívja a kereskedő figyelmét a hiányosságokra, aztán visszamegy a megbeszélt türelmi idő lejártával, s csak akkor büntet, ha ezek után is talál megoldatlan problémát. És lehet úgy is, ahogy az mifelénk szokás, vagyis hogy belép az ellenőr a boltba, és máris ötvenezer forintnál tartunk. Persze nincs min csodálkozni, hiszen a magyar rendszerben a felügyeleti szervek költségvetésében forrásként szerepel a büntetésekből behajtott összeg.
A Kisosz ügyvezető alelnöke azt vallja, hogy a honi rendelet megalkotásakor elfeledkeztek a magyar településszerkezetről és a kistelepüléseken lakó emberek életkörülményeiről, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a hasonló méretű nyugati falvak polgárainak lehetőségeivel.
– Egy német falusi háziasszony beül az autójába, és gond nélkül megy ötven kilométert az első bevásárlóközpontig. Ez Magyarországon elképzelhetetlen. Itt legföljebb a központig sétálnak az idős asszonyok, mert megszokták, hogy a vegyesboltban a kenyértől a tejen át a zokniig mindent megkapnak. Ezért mondjuk, hogy felelőtlenség mechanikusan lemásolni az európai normát.
Adódik a kérdés, hogy kinek áll érdekében az óriási felzúdulással kísért rendelet kíméletlen bevezetése. Antalffy Gábor szerint a magyarázat roppant egyszerű: ez az ügy is az uniós csatlakozás kapcsán sokat emlegetett megfelelési kényszerrel áll összefüggésben.
– Gazdaságilag már nem Magyarország az éltanuló, s ezt próbáljuk kiegyenlíteni azzal, hogy kőkemények vagyunk saját magunkhoz. Ezért születnek olyan rendeletek, amelyek szigorúbbak az Európában szokásosnál, s ezért vezetik be Magyarországon Európában egyedülálló módon a HACCP rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal, esélyt sem adva a szegényes körülmények között működő üzleteknek a fennmaradásra.
Ócsai Lajos, az ÁNTSZ főosztályvezetője szerint azonban szó sincs túlzott szigorról, mivel a kereskedőknek korántsem a fizika törvényeivel kell dacolniuk, hanem elegendő, ha kizárólag azt árusítják, amire a jogosítványuk szól, és akkor nem kell mindenféle raktárakat létesíteniük, hűtőket telepíteniük. Ócsai Lajos azt is állítja, hogy sántít a védekezés, miszerint a kereskedőknek nem volt idejük fölkészülni a változásokra.
– Az elmúlt négy évben a magyarországi élelmiszer-forgalmazás feltételei egyetlen dologban változtak: 2003-tól a csirkehúst el kell választani a tőkehústól. A baj az, hogy a HACCP előírásait senki sem vette komolyan. Olyan a helyzet, mint a vendéglátásban, ahol már 1996-ban jogszabály írta elő a szigorúbb feltételek betartását, ám az azóta eltelt időszakban nem sok minden történt, mivel az érintettek mindig halasztást kaptak, legutóbb épp 2004. május 1-jéig. A kiskereskedők 1999 óta tudhatják, milyen feladatokat jelent számukra a csatlakozás. De úgy látszik, négy év kevés volt, mert most, hogy megjelent a rendelet szerkesztett változata, azonnal kitört a pánik.
A főosztályvezető egyszerű folyamatleírással támasztja alá az uniós előírások bevezetésének szükségességét. Mint mondja, eddig a következő volt a helyzet: valaki valamilyen körülmények között előállította az élelmiszert, amelyet valaki valamilyen körülmények között árusított, a fogyasztó pedig megette. A HACCP azonban minőségi folyamatosságot biztosít az előállítás és az értékesítés során, mivel biztosítja, hogy kizárólag jó minőségben előállított áru kerüljön jó minőségben a fogyasztó elé. Jó példa, hogy a HACCP értelmében nem lehet lerakni nyitásig a bolt elé az árut, így azt az utcán nem is érheti szennyeződés. S itt mutatkozik különbség az ÁNTSZ és a Kisosz nézőpontja között.
– Mi nem azt mondjuk, hogy minden garázsból meg ki tudja, miből kialakított üzletnek legyen két bejárata, hanem azt, hogy az egyetlen bejárattal rendelkező boltok csak olyan termékeket kínáljanak, amelyeket a jogszabály betartásával árusíthatnak. Ha tehát a boltos csak zacskós tej forgalmazására kapott engedélyt, akkor ne értékesítsen helyben szeletelt sajtot vagy felvágottat. Sajnos az utóbbi hetek nyilatkozatháborújában nem ezt hansúlyozták, hanem azokat a feltételeket, amelyek amolyan érdekességnek tűnnek. A rendeletben az szerepel, hogy a rágcsálók ellen kihelyezett búvó- és mérgezőládák elhelyezéséről a kiskereskedőnek nyilvántartó térképet kell készíteniük. Ezt szépen felfújták, hogy szegény boltos nem ért a térképrajzoláshoz és a többi, holott egy 20 négyzetméteres üzletben mindössze egyetlen csapdát kell lerakni, a helyét pedig az alaprajzra felskiccelni, hogy alkalomadtán ne csak az üzletvezető, hanem az alkalmazott is tudja, hol található. Nem látok ebben semmi ördöngösséget. Vagy: rengeteg panaszt hallottam a helyhiányról a kétfázisú mosogató, csepegtető kapcsán. Nézzük meg ezt a fogyasztó szemszögéből, és tegyük föl a kérdést: ha a kiskereskedésben eddig nem volt ilyen mosogató, akkor hol tisztították a szeleteléshez használt eszközöket? Nos, általában a vécé melletti kézmosóban.
Ócsai Lajos nem a panaszáradat miatt dühös, hanem azért, mert úgy érzi, a kereskedők tökéletesen félreértették az intézkedés célját. Az ugyanis épp az ő védelmüket szolgálja.
– Ha netalán romlott áru kerül a fogyasztóhoz, a boltosnak igencsak jól jön, ha minden mozzanatot pontosan dokumentált. Az élelmiszergyátók is így tesznek, tehát baj esetén a kereskedő csak akkor passzolhatja vissza a labdát, ha nála is teljes körű a nyilvántartás.
A főosztályvezető az ellenőrzésekről is némiképp eltérően vélekedik. Álláspontja szerint nem a büntetés, hanem a kereskedők önrevízióra való szorítása a céljuk. Ezért nem kezdett november elsején ellenőrzési akciósorozatot az ÁNTSZ. Tavasszal viszont elindulnak az ellenőrök – ígéri Ócsai Lajos –, hiszen a május 1-jei csatlakozás a hatóságokat is kész helyzet elé állítja.
– Eddig mi magunk állítottuk ki a bizonyítványt önmagunkról, európai államként azonban hozzá kell szoknunk, hogy mások ellenőrzik a bizonyítványban foglaltak valóságtartalmát. Ideje tehát mindannyiunknak szemléletet váltani.
***
Négyből három balatoni üzlet kifogásolható
A főszezonban a balatoni üzletek háromnegyedében találtak valamilyen hiányosságot a fogyasztóvédelmi ellenőrök. Egy kontroll során átlagosan három szabálytalanságot fedeztek fel, a kiszabott bírságok összértéke elérte a 12 millió forintot.
A balatoni főszezonban – június 10. és augusztus 31. között – különböző jogcímeken összesen 12 millió forint bírságot szabtak ki ellenőrzéseik során a Veszprém megyei fogyasztóvédelmi felügyelők.
Somogyi István, a felügyelőség vezetője elmondta: az évről évre egyre csökkenő balatoni vendégforgalom ellenére változatlanul nagy gyakorisággal fordulnak elő fogyasztóvédelmi hiányosságok, mulasztások, szabályszegések. Átlagosan közel három szabálytalanság esik minden egyes ellenőrzött egységre.
Államigazgatási eljárás keretében összesen 274 határozatot adtak ki; 30 esetben tiltották meg összesen 207 ezer forint értékű áru értékesítését; 53 esetben pedig felfüggesztették bizonyos termék árusítását. 115 esetben kötelezésre szóló – valamilyen hiányosságot pótló – határozatot adtak ki. Minőségvédelmi bírságot viszont 57 alkalommal szabtak ki, kétmillió 980 ezer forint összegben. A fogyasztóvédelmi bírság összege pedig ötmillió 810 ezer forint volt, ezt 60 esetben alkalmazták.
A nyári vizsgálatok során 202 üzletben összesen 517 szabálysértést tártak fel; az ellenőrzött egységek 74 százalékában fedeztek fel valamilyen hiányosságot. Szabálysértési eljárás keretében 76 esetben szabtak ki határozattal bírságot kétmillió 370 ezer forint összegben, helyszíni bírságot viszont 47-szer alkalmaztak 460 ezer forint összegben.
A leggyakoribb szabálysértések között szerepelt az ármegjelölés hiánya, a minőségtanúsítási kötelezettség megszegése, mérési szabályszegések, élelmiszerekkel, italokkal kapcsolatos hiányosságok, illetve vásárlói megkárosítások.
A vendéglátóüzletekben 100 próbavásárlás során öt esetben számláztak többet – összesen 960 forinttal –, négyszer nem adtak számlát, nyolcszor pedig jeget tettek az italba, így már nem lehetett megállapítani az esetleges vásárlói megkárosítást. Élelmiszerüzletekben 52 próbavásárlást tartottak, 16 esetben tapasztaltak vásárlói megkárosítást, 25 alkalommal pedig egyéb hibát fedeztek fel.
Biztonságos volt a nyár
Az ORFK közbiztonsági főigazgatója szerint zavartalan és kiegyensúlyozott volt a Balaton és a Velencei-tó közbiztonsága a turistaidényben. A rendőrségnek a nyári időszak nehéz feladatot jelent, hiszen nemcsak az idegenforgalmilag kiemelt területek biztonságáról kell gondoskodni, hanem el kell látni a mindennapi szolgálatot is – mondta Hatala József vezérőrnagy a balatoni közbiztonsági koordinációs bizottság szezonzáró értekezletén. A nyár évente 50 millió forintos többletkiadást jelent a rendőrségnek, amiből azonban egyre nagyobb részt vállalnak az érintett önkormányzatok.
A koordinációs bizottságban részt vevő négy megye – Fejér, Somogy, Veszprém és Zala – területén a nyári hónapokban összesen 5346 bűncselekmény, illetve szabálysértés vált ismertté, 4,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma 26, a rablásoké csaknem 30 százalékkal csökkent.
(Forrás: www.magyarorszag.hu)
origo.hu
Lefejelte a feleségébe belekötő részeg férfit, vádat emeltek ellene
