Bár a kormányváltás után az Orbán-kabinet által elrendelt és végrehajtott béremelés második részletét kisebb nehézségekkel ugyan, de kifizették a köztisztviselői kar számára, idén a közalkalmazotti bértáblával együtt a közigazgatásban dolgozók illetménytábláját is befagyasztotta a kormány. A szakszervezetek tudta nélkül a kabinet év végén mintegy hétezer központi közigazgatásban dolgozó elbocsátásáról is döntött. Ismert, hogy a rendszerváltás óta először országos közszolgálati sztrájkbizottság alakult, mivel a kormány nem akar – a szakszervezetek számára is elfogadható – garanciát vállalni arra, hogy jövőre az infláció mértékével megegyező, hatszázalékos béremelésben részesüljön a közszféra. Még ha a sztrájkbizottságnak sikerül is érvényt szereznie követelésének, a köztisztviselői kar akkor is nyolcszázalékos bérveszteséget szenved el jövőre.
– Az Orbán-kormány által 2001 júliusában hatályba léptetett köztisztviselői életpályatörvény szerint minden köztisztviselő számára alanyi jogon, legalább egyhavi bért kell kifizetni a tárgyév végén – mondta lapunknak Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára hangsúlyozta: tiltakozásuk ellenére a kabinet mégis arról döntött, hogy a 2004 decemberében esedékes tizenharmadik havi fizetést csak 2005 januárjában fizeti ki. A törvényből ráadásul kivették a „legalább” szót, ami – ha egyes helyeken lehetséges volt – valamivel több pénzt is jelenthetett a köztisztviselőknek, mint egyhavi bérük. Fehér József felháborítónak nevezte, hogy az éves szinten nyolcszázalékos bérveszteséget okozó intézkedésből származó összeget a kormány még csak nem is a közszférára akarja fordítani, hanem ebből kíván például utak építésére forrást teremteni az önkormányzatoknak. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a köztisztviselőket ért „halmozott sérelmek” és a közszektor béreinek tervezett befagyasztása miatt az MKKSZ kész a nyomásgyakorlás alkalmazására.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
