Cseh szembesülés a közelmúlttal

Csehország e napokban nemcsak a karácsonyi vásári reklámoktól hangos, hanem az egypártrendszer mindmáig érzékelhető örökségének visszhangjától is. A közvélemény figyelme ismét a kommunista rendszer néhány prominens alakjának, az akkori elnyomó gépezet egyes túlbuzgó csinovnyikjainak felelősségre vonására, a Husák-féle normalizációs rendszer magas beosztású államvédelmi tisztjeinek bírósági perére irányult.

A minap az egyik prágai kerületi bíróság kilenc egykori államvédelmi tisztet feltételesen három évre, egyet pedig feltétel nélkül ugyancsak háromévi fegyházra ítélt. A vádirat szerint a többnyire megyei szintű vezetői államvédelmi posztot betöltő tisztek a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján lélektani zaklatással, egyes esetekben fizikai erőszak alkalmazásával kényszerítették a Charta ’77 néven ismert emberjogi petíció tizennégy aláíróját, hogy saját maguk kérjék a hatóságoktól a kivándorlási engedélyt. A vádlottak azzal védekeztek, hogy nem volt tudomásuk a belügyminisztérium ilyen jellegű tisztogatási akciójáról, s akkor csupán azt hitték, a rezsimmel szemben álló kényelmetlen személyek külföldre való távozását elősegítő ajánlatról volt szó. Ezt azonban az államügyész az érintettek által aláírt írásos parancsok bemutatásával cáfolta, amelyekben a bíróság előtt álló tisztek alárendeltjeiknek adtak részletes utasításokat a művelet végrehajtására. A bírónő a kilenc vádlott feltételes elítélését az érintettek magas korával és egészségi állapotával indokolta. A tizedik vádlott, a KGB-iskolát végzett Petr Zák feltétel nélküli börtönbüntetésének indoka, hogy személyesen, cselekvőként is részt vett a rendszerbíráló ellenzékiek zaklatásában. Az érintett chartisták közül többen elégedetlenek az ítélettel. Úgy vélekednek: a feltételes ítéletek nem ellensúlyozzák megfelelő módon az őket ért sérelmeket. Közben a prágai fővárosi bíróság által a szabotázs bűncselekményének elkövetéséért négyévi szabadságvesztésre nemrég elítélt Karel Hoffmannt, mivel az ítélet jogerőre emelkedett, felszólították, hogy a kijelölt fogházban kezdje meg büntetése letöltését.
Nagy feltűnést keltett, hogy a cseh belügyminisztérium által közzétett hivatalos ügynöklista legújabb kiegészítésében szerepel Vladimír Vlastuvkának, a Cseh Szociáldemokrata Párt befolyásos politikusának neve is. A politikus azonban a leghatározottabban tiltakozik a személyét ért és szerinte minden alapot nélkülöző rágalom miatt, mivel egyszer már átesett a kötelező átvilágításon, s bírósági döntést is fel tud mutatni arról, hogy átvilágítási igazolása rendben van. Tény, hogy Lastuvkát a 70-es évek végén, „államellenes felforgató tevékenység” miatt kétévi szabadságvesztésre ítélték. A cseh parlamenti pártok – a Cseh-Morva Kommunista Pártot kivéve – képviselőjelöltjeinek a választások előtt becsületbeli nyilatkozatot, vagy hivatalos átvilágítási végzést kell bemutatniuk arról, hogy sohasem működtek együtt a kommunista titkosszolgálatokkal. Az együttműködés gyanúja miatt a rendszerváltás után a kormány több tagjának távoznia kellett posztjáról.