Nagy-Britanniában a tavalyi adatok szerint körülbelül hatmillió előfizetője van a Sky digitális televízió szolgáltatásainak, amely 150 adást kínál. Megközelítőleg egymillióan néznek földfelszíni digitális televíziót. Több százezren olyan szolgáltatást igényelnek, amelyben egy-egy kiválasztott műsor vagy film megtekintésére van lehetőség, és azt úgy nézhetik meg (állíthatják meg, „tekerhetik” vissza), mint a videomagnót, sőt a digitális tévé egyúttal internetezési lehetőséget is nyújt. A közszolgálati BBC 1-es és 2-es, illetve három kereskedelmi televízió digitális adását a britek ingyen nézhetik, és már bekapcsolódhatnak a BBC interaktív tévéműsorába is.
A digitális tévé számos újszerű hang- és képopciót kínál, például lehetővé teszi a kameraállás megválasztását a sportközvetítéseknél, de be lehet kukkantani a szappanoperák kulisszái mögé is. A filmek igény szerint feliratozhatók, a programválasztást pedig elektronikus műsorkalauz könnyíti meg. A tévékép nagy felbontású is lehet, a hang pedig csúcsminőségű. A távirányító segítségével folyamatos szöveges hírszolgáltatást lehet kérni, műsorokra lehet szavazni, illetve véleményezhetők a programok, sőt a néző még vásárolhat is elektronikusan. A digitális tévékészülék egyúttal rádióvevőként is szolgál.
Madridban és környékén jelenleg tizenegy digitális adás fogható, és rövidesen húszra bővítik a kínálatot. A spanyol háztartások többségében már van digitális vevőkészülék. A németek már a teljes átállásra készülnek, Berlin vonzáskörzetében ugrásszerűen megnőtt a digitális műsorok vételi lehetősége. Bár az új technológiával működő tévétársaságok közül néhány gyorsan csődbe ment – mint az Egyesült Királyságban működő ITV Digital –, ennek a szakértők szerint az az oka, hogy a legtöbb országban a tévétársaságok nem tudtak elég előfizetőt szerezni.
A fizetős digitális televíziókra jelenleg Magyarországon sem lenne kereslet, az új technológia segítségével azonban többen nézhetnék azokat az adókat, amelyek most még csak kevés háztartásba jutnak el.
Magyarországon jelenleg három országos földfelszíni sugárzású televízió működik: az MTV, a TV2 és az RTL Klub. (Kevés ország van Európában, amely amúgy is szűkös frekvenciakészletének kétharmadát koncesszióba adja, és közszolgálati adóit sokak számára hozzáférhetetlenné teszi. Az új technológia megszüntetné ezt az áldatlan állapotot.) Ezek a tévék az ország nagy részében hagyományos antennával is foghatók, az MTV vételi lehetősége 97 százalékos, míg a két kereskedelmi csatornáé 86 százalékos. A kisebb kereskedelmi adók, illetve a két műholdon terjesztett közszolgálati csatorna – az m2 és a Duna TV – csak akkor érhető el, ha a néző előfizet az Antenna Mikro vagy a kábelcégek szolgáltatására, illetve van parabolaantennája.
A közszolgálati m2-es programot, amelyen a kulturális műsorok többségét sugározzák, az ország lakosságának csupán a hatvan százaléka tudja nézni – a többség kábelen, néhány százaléknyian pedig műholdvevő segítségével.
A földfelszíni digitális televíziózásra való átállás esetén elég csupán egy digitális tévékészülék (vagy a meglévő tévékészülékhez csatlakoztatható úgynevezett set-top-box), hogy a jól ismert adók mellett több tíz, másik csatornát nézhessünk az eddiginél jobb minőségben, interaktív lehetőségekkel, ráadásul úgy, hogy a kábelszolgáltatónak sem kell havidíjat fizetnünk.
Az új technológia azonban nemcsak egy lehetőség a televíziózásban, hanem elkerülhetetlen lépés, ugyanis a világ majd minden táján körülbelül tíz éven belül megszűnik az analóg földfelszíni műsorszórás. Nagy-Britanniában például 2006 és 2010 között akarják befejezni az analóg műsorszórást, az Egyesült Államokban pedig már három év múlva.
Bartha József, az Országos Rádió és Televízió Testület műsor-szolgáltatási igazgatója szerint az analóg-digitális váltás a nézők szempontjából olyan, mint amikor a kilencvenes évek közepén a SECAM rendszerű televíziókat PAL-ra kellett lecserélni. Rövidesen itthon is piacra kerülnek a digitális készülékek, amelyek ára hasonló a jelenlegi analóg készülékekéhez, illetve már kaphatók a hagyományos televíziók jelvételét átalakító egységek, a set-top-boxok, amelyeknek ára az unióban körülbelül 150-200 euró. A nézőknek csupán ennyit kellene tenniük az átállásért. A műsorszórás oldaláról azonban mindez komolyabb ráfordítást igényel, és nagyobb jelentőséggel is bír. Egy 1998-as kormányrendelet tanúsága szerint a digitális televíziózás kérdése régóta napirenden van. Az előző kormányzat 1,3 milliárd forintot áldozott a kérdés alapos tanulmányozására, amit az Antenna Hungária Rt. más cégekkel együtt végzett el. Ennek alapján tudjuk, hogy a digitális földfelszíni műsorszórás hazai kivitelezése – nem kevés – megközelítőleg 18 milliárd forintba kerül. A beruházás azonban megéri az árát, ugyanis mivel a digitális televíziókkal csatornánként négy-öt adást is lehet fogni, megszűnne a frekvenciaínség, és a jelenlegi három országos földfelszíni analóg sugárzású tévé helyett akár tizenkettő – sőt egyes vélemények szerint akár több – is működhetne. A felszabaduló analóg frekvenciákat elvileg újra lehet hasznosítani, Nagy-Britanniában például mobilszolgáltatók kapják meg használatra. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium illetékese, Horváth Ferenc, a rádió-távközlési főosztály vezetője szerint elméletileg tizenkettőnél is több: akár huszonnégy adó is működhetne Magyarországon, ami óriási kínálatot jelentene. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) minden európai ország esetében hat úgynevezett multiplexszel számol, amelyek a műsorszolgáltatókat gyűjtik egybe. (A multiplex egy közös tévés kínálatot jelent, akárcsak a multiplex mozi, amelynek több vetítőterme van.) Minden multiplexbe négy-öt műsorszolgáltató kerülhetne be, ez 24-30 tévéadást jelentene. (Magyarországon a Hírközlési Felügyelet jelenleg három multiplex beindítására készített tervet. A további multiplexek az analóg sugárzás kikapcsolása után tervezhetők meg.) Kísérleti jelleggel már most is működik Budapest és Kabhegy térségében digitális földfelszíni televíziós műsorszórás az Antenna Hungária közreműködésével, és a technikai feltételek adottak öt tévéprogram sugárzására is (TV2, RTL, MTV, m2, Duna TV).
A földfelszíni digitális műsorszórás megkezdése azonban – úgy látszik – törvényi akadályokba ütközik, illetve az is vitás, hogy kell-e ehhez egyáltalán módosítani a jelenlegi médiatörvényt.
Az ORTT illetékese szerint a digitális földi frekvenciák pályáztatására akár most is lehetőség nyílna, és két év múlva elindulhatnának az új adók vagy a meglévő analóg terjesztésűek digitális adásai. Bartha József úgy véli, hogy bár a médiatörvény nem foglalkozik a műsorterjesztési technológiával, ez nem jelentheti a pályáztatás gátját. Ezzel szemben az IHM főosztályvezetője a kancellária által támogatott (Gálik–Horvát–Szente-féle), új médiakoncepcióban foglaltakra hivatkozva azt állítja, hogy a jelenlegi médiatörvény nem teszi lehetővé a pályáztatást. Kétségtelen, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló hatályos törvény értelmében tematikus csatorna nem lehet országos terjesztésű (vö. „8. § (4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet”), márpedig a digitális televízió főként a tematikus tévéknek van kitalálva. A meglévő országos adók azonban a jelenlegi törvény szerint is sugározhatnának digitálisan, illetve a tematikus csatornák (például a Sport1, Viva) is, ha a vételkörzetük mondjuk csupán Budapestre és környékére terjedne ki – véli az Antenna Hungária Rt. műsorterjesztési vezérigazgató-helyettese, Kárpáti Rudolf.
A Miniszterelnöki Hivatal által támogatott médiatörvény-tervezet készítői ezzel szemben úgy vélik, hogy „a médiatörvény kidolgozása során a jogalkotók – anélkül, hogy ezt a jogszabály bármilyen helyen kimondaná – mégiscsak az analóg földfelszíni műsorszórásra gondoltak, és ezt tételezve fogalmaztak meg egyebek mellett olyan rendelkezéseket, amelyek a DVB-T (földfelszíni digitális műsorszórás – a szerk.) technológiát alkalmazva médiapolitikai és üzleti szempontból teljesen értelmetlenek”. Ráadásul a digitális televíziózás interaktív voltának (tehát adáshoz kapcsolódó nézői visszacsatolás – a szerk.) megvalósulásával tarthatatlanná válik a jelenlegi törvény műsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezése, ugyanis a műsorszolgáltatás a hatályos jogszabály szerint egyirányú folyamatként van meghatározva – állapítja meg Gálik Mihály, Horvát János és Szente Péter tanulmánya.
Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az ORTT-nek a digitális televíziózás esetében már nem frekvenciákat kell pályáztatnia, mert azt ezzel a technológiával négy-öt műsorszolgáltató is használja, hanem magára a multiplex elnyerésére kellene kiírnia a tendert. A multiplex és a digitális szavak azonban egyáltalán nem is szerepelnek a médiatörvényben.
De a jogi problémák megszüntetése után is marad tennivaló.
Az Antenna Hungária műsorszórási monopóliuma a távközlési liberalizáció jegyében jövőre megszűnik, a céget privatizálják. Fontos kérdés, hogy a cég még a privatizáció előtt beindíthatja-e a digitális földfelszíni műsorszórást, mert így nagyobb lehet a piaci értéke.
Az Antenna Hungária munkatársai úgy látják, hogy 18 milliárd forintból megvalósítható az – egyébként nem zöldmezős – beruházás. Kárpáti Rudolf úgy véli, hogy az adók korszerűsítése után a digitális földfelszíni műsorszórásra való átállást szigetszerűen kellene bevezetni, először csak a fővárosban és környékén, majd nyolc-tíz év múlva az egész országban megszűnnének az analóg adások. Ám addig széles körű kampányban kell a lakosság tudomására hozni a váltás szükségszerűségét.
Bartha József, az ORTT műsor-szolgáltatási igazgatója úgy látja, hogy kezdetben úgy kell népszerűsíteni a digitális tévéadókat, hogy azok szabadon hozzáférhetők legyenek. (Természetesen a már most meglévő tévéadások digitálisan sugározva is ingyenesek maradnának.) Mivel még külföldön sincs igazán sok tapasztalat a digitális televíziózásról, ezért nálunk sem lesz egyszerű az indulás, egyelőre nincs terv arra sem, hogy milyen műsorszolgáltatók tartozzanak egy multiplexbe. A jelenlegi ötletek szerint az lenne az ésszerű, ha lenne közszolgálati multiplex, amelyben a Duna TV, az MTV, az m2 vagy megfelelő költségvetési támogatással kulturális, hír- és parlamenti tévé lenne, a kereskedelmi multiplexben pedig a szórakoztató tévéket (gyerekcsatorna, sport, zene stb.) gyűjtenék össze. Egy ilyen kínálatra már lehet azt mondani, hogy sokszínű, ám egyelőre ez csak álom.
A földfelszíni digitális televíziós sugárzás jelentősen érintené a kábelszolgáltatókat is. Ugyanis ha a hazai adókat kábel nélkül is lehet fogni, akkor sokan már nem biztos, hogy szívesen fizetnék a havidíjat, hanem inkább megvásárolják a digitális készüléket, amelynek egyébként nincs antennaigénye.
Kéry Ferenc, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség elnöke azonban nem fél a jövőtől.
– A külföldi televíziók digitális adásai a jövőben is csak kábelen lesznek elérhetők, tehát a legnagyobb kínálatot továbbra is a vezetékes szolgáltatók fogják nyújtani. Ráadásul a technológia mindig előbbre tart, mint az igény, és egyelőre Magyarországon még nincs meg az analógról a digitálisra való átállás időpontja.
Bár valóban nincs ilyen időpont, a szakértők szerint 2012 lehetne az az év, amikor az analóg technológia a földfelszíni műsorszórásban Magyarországon is a múlté lehet.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a pártcsatározások, a médiatörvény módosítása (esetleg egy új törvény megalkotása) mennyire késlelteti az átállást. Abba pedig még belegondolni is szörnyű, hogy a frekvenciakészlet növekedése, az országos sugárzás lehetősége – és ezzel a Duna TV vagy az m2 felértékelődése – milyen újabb összecsapásokat eredményez a tizenhárom éve tartó médiaháborúban.
Oroszország
Globál Nógrádi Györggyel – Rászakadhat a plafon a brüsszeli vezetésre?
