Idén csaknem százezer területi horgászengedélyt vásároltak a balatoni horgászok, ám arról is hallani, hogy a tónál szerencsét próbálók száma ez évben is elérte a 130 ezret. A nyugdíjasok tovább zsörtölődnek a tőlük megvont kedvezmény miatt, ám a fiatalabbakat is bosszantja, hogy az éves, a tó egész területére érvényes (úgynevezett vitorlás) horgászengedély ára az idei 25 ezer helyett jövőre 30 ezer forint lesz, a 48 órás zsinórlógatásért pedig 2800 helyett négyezer forintot kell fizetni.
Új, tízezer forintos kínálattal állunk elő január 1-jétől azok számára, akik egy hétig tartózkodnak a tónál, a napijegy pedig – ugyancsak új szolgáltatásként – kétezer forintba kerül. Nem változik a part menti (kíméleti sáv) éves, heti és napi engedélyének ára, így aki csak a partról, a stégről vagy a mólóról lógatja be a botját, az egész évre tízezer, egy hétre 2800, egy napra pedig ezer forintot fizet – mondta lapunknak Szakál Tamás, a Balatoni Halászati Rt. horgászturisztikai igazgatója. A közvetlen parti sáv három részre tagolódik: a déli oldalon 300, a keleti és a nyugati részen 200, az északi térségben 100 méterig terjed a szélessége.
A parttól számított ezerötszáz méteren belül egész évben 18 ezer forintért, egy hétig ötezer, egy napig pedig 1800 forintért horgászhatunk. Kérdés persze, hogy a tó – jövőre is várható – alacsony vízállása miatt lesz-e olyan kopoltyús, amelyik a homokszigetek tarkította sekély vizű parti sávban „felkínálja magát„ halászlének vagy paprikásnak.
A horgászturisztikai vezetőtől megtudtuk: az ifjúsági kategóriába tartozó hazai és külföldi sporthorgászok a kíméleti sávban egy éven át 2100, egy hétig 700, egy napig pedig 400 forintért pecázhatnak, ha viszont tovább mennek a tóba – legfeljebb 1500 méterig –, akkor egy hétre 2500, egész évre pedig kilencezer forintos jegyet kell váltaniuk. A Kis-Balatonnál a kíméleti sávos horgászat drágul meg: ott jövőre tízezer forintot kell fizetni az éves engedélyért, a tó nyugati övcsatornájánál pedig a hetijegy ára emelkedik.
Vojtkó Pál, a halászati cég vezérigazgatója szerint a jegyáremelés várhatóan növeli az illegális horgászok számát. Kiváltképpen a vitorlás hajókról horgászókét, akik már eddig is igyekeztek megspórolni a horgászjegy árát. Hihetetlen, hogy a három-négyezer balatoni árbocos tulajdonosa közül csak 4-500 kishajó személyzete horgászik. A vezérigazgató ezért szigorúbb ellenőrzést helyezett kilátásba a vitorlás hajókról horgászók körében. Hauer Ferenc rendőr őrnagy, a balatoni vízi rendészet parancsnokhelyettese lapunknak azt mondta: ha tízezer forintnál nagyobb öszszegű hallopás, azaz bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a vízi rendőrök jövőre sem tétlenkednek: felszállnak az árbocosra és „körülnéznek”.
Háromszáz tonna ponty
November végéig a Balatoni Halászati Rt. (Bahart) telepítési terve alapján 300 tonna, 25-35 dekás, kétnyaras ponty került tóba, 2005-től pedig 350 tonna ponty telepítését tervezi a horgászturizmusra összpontosító cég. A cég 2003. és 2004. évi terve alapján előnevelt süllőből egymillió, egynyaras süllőből 50 ezer, előnevelt csukából 250 ezer, kétnyaras compóból pedig 10 ezer darabot telepítettek a tóba. A halászati cég mindezek mellett a Balaton közeli tavait is rendszeresen „feltölti” horogravalóval. A szemesi, a keszthelyi, a fonyódi és a siófok-töreki halastó egyre népszerűbb a horgászok körében. Aki már egyszer-kétszer átcsábult a dél-balatoni tavak valamelyikére, állítja: nem távozott hal nélkül. Megtudtuk, az eredetileg busafogónak vásárolt, két finn hajó alkalmi horgászszállításra történő használata is kedvező visszhangot váltott ki horgászkörökben. Továbbra is rontja viszont a cég mérlegét és bosszantja a menedzsmentet az orvhalászok által okozott kár. Idén több mint negyvenezer méter illegálisan kihelyezett hálót szedtek ki a vízből a cég halőrei, a tóból kirabolt hal pedig több száz milliós kárt okozott a társaságnak.
Soltész Miklós alaposan eligazította Mellár Tamást: ezért sem fognak önök bekerülni a következő parlamentbe