Elfogták Huszeint

Megerősítették az Egyesült Államok irányította iraki katonai erők vezetői tegnapi bagdadi sajtóértekezletükön, hogy amerikai katonák elfogták Szaddám Huszein volt iraki elnököt, és bemutatták az elfogása után róla készített videofelvételt. – Elfogtuk a diktátort – mondta Szaddám Huszeinre utalva Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója. Szombaton, helyi idő szerint este fél kilenc órakor ad-Duár városban, Tikríttől 15 kilométerre délre, egy pincében esett fogságba a volt elnök – közölte.

Szaddám Huszeint a Kurdisztáni Hazafias Szövetség különleges osztagának közbenjárásával fogták el. A volt államfő a bemutatott videofelvételen riadt tekintetű, de nyugodtnak és együttműködőnek tűnt. Engedelmeskedik a rajta egészségügyi vizsgálatot és szájból történő DNS-minta-vételt végző katonaorvosok utasításainak. Zilált haja fekete, hosszúra nőtt szakálla őszülő.
Ricardo Sanchez tábornok, az iraki amerikai erők főparancsnoka részletekbe menően ismertette az elfogás körülményeit, és megjegyzésekkel látta el a videofelvételt. A volt elnök nem tanúsított ellenállást, egyetlen lövés sem dördült el, senkinek nem esett bántódása. Szaddám Huszein fáradt, sorsába beletörődő, de bőbeszédű volt – mondta. – Jó egészségi állapotban találtak rá a 4. amerikai lövészhadosztály katonái. Jelenleg egy titokban tartott helyen őrzik, és az amerikai hatóságok még nem döntötték el, hogy átadják-e az új iraki emberi jogi bíróságnak – tette hozzá Sanchez. A videó után bemutatták azt a fényképet is Szaddám Huszeinről, amelyet azután készítettek róla, hogy szakállát leborotválták, de bajuszát meghagyták.
A megdöntött államfőre friss hírszerzési értesülés alapján csaptak le.
*
Több kijelölt épületet vizsgáltak át, és az egyik tanyasi lakóépület pincéjében, egy oldalfalba nyíló lyukban találtak rá, amely téglákkal és szeméttel volt álcázva. A lyuk, amely akkora, hogy egy fekvő ember éppen elfér benne, el volt látva szellőzőnyílással és ventilátorral, hogy hosszú ideig alkalmas legyen a rejtőzködésre. Az akcióban Szaddám Huszeinnal együtt őrizetbe vettek két másik hozzá kötődő személyt, és lefoglaltak két Kalasnyikov géppisztolyt, egy pisztolyt, egy taxi gépkocsit és 750 ezer dollár készpénzt – mondta Sanchez. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az őrizetbe vételt végrehajtó amerikai katonák az első pillanatban nem voltak biztosak abban, hogy az exállamfőt húzták ki a lyukból. Adnan Pacsacsi, az iraki átmeneti kormányzótanács tagja szerint Szaddám elfogásával örökre véget vetettek Irakban a félelemnek, az elnyomásnak és az üldöztetésnek. Mostantól az irakiak a jövőbe, az ország felépítésére, a szabadság és az egyenlőség megteremtésére tekintenek – mondta a sajtóértekezleten.
Szaddám Huszeint, a szombaton elfogott volt iraki elnököt tegnap felkeresték az ideiglenes kormányzó tanács tagjai és megerősítették az egykori diktátor személyazonosságát – közölte a testület egyik tagja, Adnan Pacsacsi. „Megerősítjük, hogy ő az” – szögezte le Adnan Pacsacsi bagdadi sajtóértekezletén, aki a Baasz Párt hatalomra kerülése – 1968 – előtt Irak külügyminisztere volt. A veterán politikus azt is elmondta, hogy az egykori iraki vezető fáradtnak és elgyötörtnek látszott, de nem tanúsított megbánást, ellenkezőleg, inkább tiltakozott. Azt hangoztatta, hogy igazságos és kemény vezető volt. „Mi azt válaszoltuk neki, hogy igazságtalan vezető volt, és az általa elkövetett bűnök emberek ezreinek a halálát okozták” – mondta el Pacsacsi.
Szaddám Huszein volt iraki elnök nem tanúsított ellenállást elfogásakor, és bíróság előtt fog felelni politikájáért – jelentette ki vasárnap Ahmed Csalabi, az iraki ideiglenes kormányzótanács tagja a megszálló koalíció által irányított iraki tévéállomás műsorában. Csalabi, az Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) vezetője közölte, hogy a bukott elnök nem próbálkozott öngyilkossággal, amikor elfogták. Lett volna rá elég ideje, ha öngyilkosságot akar elkövetni, de nem tette – mondta Csalabi. Szaddám számára sohasem lesz már visszatérés – tette hozzá.
Erőteljesen nőtt az iraki dinár árfolyama vasárnap a kuvaiti dinárhoz képest, Huszein elfogásának a hírére a kuvaiti tőzsdén kívüli devizakereskedésben. Az Irakban közelmúltban bevezetett új 25 ezer dináros bankjegy árfolyama a kuvaiti OTC-piacon 6,25–7,5 kuvaiti dinárra erősödött a volt iraki vezető letartóztatásának bejelentése előtti mintegy négy kuvaiti dinárról. Az új 25 ezer dináros bankjegyen már nincs rajta Huszein arcképe. A kuvaiti hatóságok még néhány hónappal ezelőtt is tiltották az iraki dinárral való kereskedést.
Szaddám Huszein elfogása washingtoni értékelések szerint szép ajándék George Bush amerikai elnök „karácsonyfája alá”. A hírtelevíziókban bemutatott megalázó felvételek a borzas, elhanyagolt, megtört öregemberről az elemzések szerint legalább olyan jelképi erővel bírnak, mint az áprilisi felvételek Szaddám Huszein bagdadi bronzszobrának ledöntéséről, ami a diktátor uralmának a megszűnését szimbolizálta. Az elnök most fellélegezhet, mivel a jó hír csökkentheti a nyomást, amely egyrészt az amerikai katonák és a szövetségesek elleni szűnni nem akaró rajtaütések és veszteségek, másrészt az iraki háború miatt több fontos európai szövetségesével elmérgesedett viszonya miatt nehezedik rá. Az iraki háború miatt ejtett és már-már behegedni látszó sebeket éppen a minap tépte fel a Fehér Ház azzal, hogy az Irak elleni fellépést annak idején a Biztonsági Tanácsban ellenző országokat, Franciaországot, Németországot és Oroszországot, kizárta az amerikai finanszírozású újjáépítési megbízásokból.

Magyar reakciók
Ha minden kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy Szaddám Huszeint és nem valamelyik hasonmását fogták el, akkor az nagyon fontos és nagyon kedvező fejlemény – mondta tegnap újságíróknak Kovács László külügyminiszter. – Megnyugvással értesültem Szaddám Huszein elfogásáról, ami lehetőséget ad arra, hogy a diktatúrát véglegesen felszámolják Irakban – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy Szaddám felelősségre vonása korrekt körülmények között, teljes nyilvánosság mellett történik majd. Dávid Ibolya szerint az iraki dráma és a világterrorizmus történetének egy újabb állomásához érkezett a világ, de sajnos nem a végállomásához. „Tartok attól, nem csupán egy személyről van szó, nemcsak egy ember sorsa a tét” – jelentette ki az MDF elnöke. (MTI)

Kronológia
2003. március 20. Hajnali 4 óra előtt pár perccel, vagyis másfél órával a Szaddám Huszein távozására adott 48 órás ultimátum lejártát követően az Egyesült Államok csapást mér egy bagdadi állásra. Az iraki elnököt nem sikerül likvidálni, a támadással azonban „feltámad a sivatagi vihar”, kezdetét veszi a háború, amelyre az ENSZ nem ad felhatalmazást.
2003. április. Célirányos támadások indulnak a közel-keleti ország főbb stratégiai pontjai ellen. Bár több volt iraki katonai és politikai vezető is fogságba kerül, a támadók nem bukkannak sem Huszein, sem a háború egyik fő okaként feltüntetett tömegpusztító fegyverek nyomára. Az amerikai–brit erők látszólag ellenőrzésük alá vonják Bagdadot.
2003. május 1. George W. Bush amerikai elnök a Csendes-óceánon hajózó USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetén bejelenti, az iraki háború hivatalosan véget ért. Az elnök utal rá, az akció addig nem tekinthető sikeresnek, amíg Szaddám Huszein és társai nem kerülnek elszámoltatásra.
2003. május 7. Egyre több civil áldozata van az iraki háborúnak. Sok a kiskorú a halottak között. A konfliktus elhúzódása miatt az amerikai kormányban egymást okolják a tisztségviselők. Az iraki újjáépítéssel eredetileg megbízott Jay Garner nyugalmazott tábornok helyére Paul Bremer volt diplomatát nevezik ki.
2003. július 12. Első alkalommal ülésezik az iraki ideiglenes kormányzótanács. A tanács tagjai politikusok, akik többek között a költségvetésről, az igazságszolgáltatásról döntenek, fő feladatuk az alkotmány kidolgozása és az új kormány megalakítása.
2003. augusztus–október. Egyre nehezebbé válik a rend megtartása, a remélt stabilitás helyett egyre inkább a végeláthatatlan küzdelem látszik körvonalazódni. A kimerült katonák morálja romlik, egyre több a hiba és az áldozat. Augusztus 20-án mintegy húsz ember halálát okozó merényletet hajtanak végre az ENSZ iraki képviselete ellen. A civil szervezetek mindeközben úgy becsülik, az iraki polgári áldozatok száma 7800 és 9600 közé tehető, a sebesülteké pedig megközelítőleg 21 ezerre. A megölt iraki katonák számát 13 500 és 45 ezer közé taksálják.
2003. november. A legnagyobb veszteségeiket szenvedik el a megszállók, akiket naponta átlagosan 35 támadás ér. Az amerikai haderőt a gerillák elleni hadviselés követelményeinek megfelelően szervezik át. Egyre növekszik az öngyilkos merényletek száma is, november 13-án egy, az olasz csendőrség főhadiszállása elleni támadásban több mint húszan veszítik életüket.
2003. november 28. Bush váratlan villámlátogatást tesz Bagdadban.

Vezércikk a 7. oldalon