Adásunk elején tette fel a kérdést Megadja Gábor, hogy miként néznek ki napjainkban a nagyhatalmi viszonyok. Visszautalt arra, hogy az 1990-es évek elején joggal beszélhettünk a Pax Americana fogalmáról, de ez hogy áll most?
Schmidt Mária szerint erre az időszakra visszatekintve nemcsak a Pax Americana létéről beszélhetünk, hanem a Nyugatnak a hosszú évszázadok óta tartó arról a fejezetéről, amikor Amerikának a hegemóniáját senki sem kérdőjelezte meg. A főigazgató szerint ez most véget ér, és valójában a Nyugatnak a dominanciája is erre a sorsra jut, ami azt jelenti, hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a világot a nyugati elvek, a nyugati erkölcsi megfontolások, jogi szabályok, elképzelések szerint rendezték be, ezt mindenki elfogadta, mindenki ehhez igazodott, viszont most valami új fog elkezdődni, ami ennek véget vet. Hogy ebből megmarad-e valami, azt nem tudja, de abban biztos, hogy a nyugati uralom dominanciája véget fog érni, ez egészen biztos – tette hozzá.
Arra is emlékeztetett, a mi világunkat ez határozta meg, valamint az is, hogy a Kelettel, Ázsiával nem kell számolni – mintha bóvli kategória lenne –, az nem egy olyan hely, amely valamilyen módon virágzó fejlődés előtt állna. Mint fogalmazott, ez lényegében az 1970-es évekig , az 1980-as évek fordulójáig így volt, viszont Kína tekintetében az 1980-as évek végéig 800 millió embert hoztak ki a mélyszegénységből, amire senki nem volt képes.
Molnár Attila Károly felvetette, hogy Magyarországot több írásban is egyfajta kompországként jellemezték, amely ide-oda sodródik, de hol lesz a helyünk ezután ? Van egy keresztény és kulturális szimpátia, de a napi politikában folyamatosan ütközünk a nyugati országokkal gazdasági és politikai szempontokban. Fenntartható-e ez a felemás helyzet, vagy lesz megoldás erre ?
A Terror Háza Múzeum főigazgatója mosolyogva úgy válaszolt, szerinte az jó, ha lökődünk a két part között, visszautalt arra, hogy a kereszténység felvételével egyértelműen bekapcsolódtunk a nyugati kultúrkörbe, de azért azok a zsigeri meghatározottságok, amit a nomád életből hoztunk magunkkal, azok sokáig meghatároztak minket és véleménye szerint most is bennünk van, mint például a szabadságnak a végletekig való megélése és követelése, ami láthatóan a nyugati világban nem egy ilyen jelentős érték. Az adásban elhangzott, lényegében ez a törzsi szerkezet sok országban nincs meg, holott ez az alapja vélhetően a magyar államszerkezet kialakulásának, az államról való gondoskodásnak. Schmidt Mária szerint a magyarok túlélését ez a törzsi szerkezet biztosítja, mert azok az államok, amelyek lemondanak erről, bár hívhatjuk nemzeti öntudatnak, nemzeti identitásnak, azok nem találnak saját tudatot, pláne ha már gyakorlatilag nincs közös istenhit sem, akkor talajtalanná válnak és a jövőjük is erősen kérdéses, ez látható Nyugat-Európában, ugyanakkor mi, magyarok nem vesztettük el identitásunkat, majd szóba került a szuverenitás is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!