Emelkedő infláció, lábadozó gazdaság

A Reuters idei utolsó felmérésében az elemzők a jövő esztendőre emelkedő inflációt és enyhén élénkülő gazdaságot jósolnak. Az előrejelzések szerint csökken az államháztartás hiánya és némileg a folyó fizetési mérleg deficitje, és két-három százalékot erősödhet a forint. A kamatok az elemzők szerint magasabbak maradnak, a nemzeti fizetőeszköz pedig gyengébb lesz a korábban vártnál, s korántsem biztos, hogy már túl van a rossz napokon.

Összehasonlítva az idei év utolsó és első felmérésének eredményeit, a magyar gazdaság szinte minden mutató tekintetében gyengébben teljesít, mint amire az év elején számítottak a piacok. A jövő év kilátásai is rosszabbak a korábban vártnál, bár az előrejelzések szerint a gazdasági növekedés üteme lassan gyorsul majd, és javulhatnak az egyensúlyi indikátorok – tartalmazza a Reuters idei utolsó felmérése. Amely szerint az idei évre 2,8, a jövő évre pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedés várható. Hasonló, de az idei évre némiképp rosszabb képet fest az Ecostat év végi elemzése, amely az idei évre 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre pedig a Reutershez hasonlóan 3,1 százalékot prognosztizál. Az Ecostat szerint a reálgazdasági folyamatok egyre kedvezőbb képet mutatnak, de folytatódik a külső és belső egyensúly romlása.
A Reuters kitér rá, hogy a magyar gazdaság jelenleg majd valamennyi EU-tagjelöltnél lassabban növekszik, és a várakozások az egyensúlyi mutatókat illetően is pesszimistábbá váltak idén. Az elemzők magasabb államháztartási hiányt jeleznek előre, mint az év elején, és különösen látványos a romlás a folyó fizetési mérleget illetően. A konszenzus a mérleg deficitjére január óta 2003-ra 3,75 milliárdról 4,75 milliárd euróra, 2004-re pedig 3,8 milliárdról 4,5 milliárdra emelkedett. Az államháztartási hiány és az infláció lassabb csökkenése miatt az elemzők most 2009-re teszik az euró bevezetésének időpontját is. Az idei évre 4,7 százalékos átlagos inflációt várnak az elemzők, tehát alacsonyabbat a januárban előre jelzett 5 százaléknál. A jövő évi inflációra azonban 4,45 százalékról 6,4-re ugrott.
Még feltűnőbbek a változások a várt kamatszintekben: januárban az év végére még 6,5 százalékos jegybanki alapkamatot várt a piac, a kamat azonban a nyári és a novemberi összesen hat százalékpontnyi emelés után jelenleg 12,5 százalékon áll, és egy egész évbe telhet, mire a jegybanki kamat visszaállhat a novemberi háromszázalékos emelés előtti szintre. Kamatvágásra valószínűleg februárig nem kerül sor.
Óvatossá teheti a jegybankot, hogy a külföldi befektetők még mindig túl magasnak gondolhatják az államháztartás és a folyó fizetési mérleg ikerhiányát. Ugyanakkor volt olyan elemző, aki arra figyelmeztetett, hogy az év végi nyugalom ellenére még nem biztos, hogy a forint megmenekült az újabb zuhanás veszélyétől.