Kétkamarás parlamentet és erős elnöki hatalmat irányoz elő az új alaptörvény. Az elnök mindkét ágon afgán szülőktől született afgán állampolgár kell hogy legyen, maximum háromszor tölthet be ötéves ciklust, és közvetlenül választják. Noha a bonni konferencia kimondja, hogy az ideiglenes államfő nem indulhat az elnökválasztáson, 2004 júniusában – ha egyáltalán lesznek választások – feltehetőleg Karzai elnököt erősítik meg tisztében. Az erős elnöki hatalommal szemben nincs ellensúly. Nincs miniszterelnök, és nincs hatalommegosztás a törvényhozó, törvénykező és végrehajtói hatalom között, a parlamentnek vagy a tartományi parlamenteknek és helyi tanácsoknak nincs tényleges hatalmuk. A felsőház tagjainak egyharmadát, a bírókat, a fegyveres testületek vezetőit az elnök nevezi ki, aki egyben a fegyveres erők főparancsnoka. Mindezek ellenére a korábban felvetett föderatív elképzelésekkel szemben az új alkotmány az állam egységét erősíti, a központi hatalom koncentrációját szolgálja.
Problematikus pontja az alkotmánynak az iszlám és a demokratikus emberi jogok közötti egyensúly. A vallási kisebbségek jogait csak a szabad vallásgyakorlásra korlátozza, a pluralista struktúrát és bármely politikai, gazdasági, közigazgatási, kulturális tevékenységet azzal a feltétellel engedélyez, ha nem mond ellent az iszlámnak. Ez teret enged a haduraknak. A kisebbségek jogairól csak általában rendelkezik, nem tér ki a nemzeti, etnikai kisebbségek, a nők és a gyermekek jogaira. Előbbit pusztán a szabad nyelvhasználatra korlátozza, akárcsak az 1978-as forradalmi tanácsi dekrétumok. Nem erősíti meg a rabszolgaság eltörlését, nem tiltja meg nyíltan az emberkereskedelmet, a nők adásvételét, a gyermek- és kényszerházasságokat, nem rögzíti a házastársak jogait és kötelességeit az együttélés és a válás esetén. Nem szabályozza a gyermekek jogait a szellemi és testi épséghez, egészséghez, fedélhez és ellátáshoz, tanuláshoz.
Ugyancsak kényes kérdés a nyelv. Az alkotmánytervezet – ellentétben az 1964-es alaptörvénynyel, ahol a pastu nemzeti és hivatalos nyelv, míg a dari csak hivatalos nyelv – nem rendelkezik nemzeti nyelvről. Az országban két hivatalos nyelv van, a pastu és a dari – állapítja meg, de az ország nemzeti himnusza pastu nyelvű, bármely más, az országban beszélt nyelv törvény előtti és kulturális, médiahasználata szabadon megengedett.
Nyitott maradt az a talán legfontosabbnak számító kérdés is, hogyan lehet összebékíteni Afganisztán mélyen gyökerező iszlám tradícióit a demokráciára való törekvésekkel. A keményvonalasok máris biztosítékot követelnek, hogy az új alkotmány értelmében Afganisztán nem lesz szekuláris állam. A legnagyobb veszély, hogy a mudzsahid hadurak kisajátítják a katonai hatalom mellett a politikai hatalmat, és az új alkotmányt is „elrabolják”. Míg az amerikaiak – ellensúlyozva az iraki kudarcokat, és némi eredmény felmutatása szándékával a 2004-es amerikai elnökválasztásokra – megelégednek azzal, hogy Karzai elnök papíron rendelkezzen erős hatalommal, illetve hogy a bonni konferencia által 2004-re előirányzott országgyűlési választásokat is elnökválasztásra korlátozzák.
***
Rakéták csapódtak be a kabuli reptér közelében.
Két rakéta csapódott be tegnap reggel az afganisztáni főváros repülőtere közelében, a törzsi nagy tanács közeli alkotmányozó ülését övező szigorú biztonsági intézkedések ellenére. Sérülés nem történt, de a rakéták egyike kárt tett egy épületben. A két rakétát Kabultól keletre lőtték ki. A robbanások után feltehetőleg amerikai harci repülőgépek repültek át a város fölött. Az Afganisztánban állomásozó nemzetközi biztonsági erő szóvivője elmondta, hogy a rakéták a tanácskozás helyszínétől viszonylag távol értek földet. (MTI)
origo.hu
Nincs második esély: életbe lépett Európa legszigorúbb drogtörvénye
