Esély a kisebbségi kitétel elfogadására

Gottfried Péter nagyon jó esélyt lát arra, hogy az EU e heti brüsszeli csúcsértekezletén sikerül elfogadtatni a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának alapértékként rögzítését az európai alkotmányos szerződés szövegében. – Önmagában fontos eredmény, hogy a kisebbségi kérdés a figyelem előterébe került a magyar javaslat által – hangsúlyozta a külügyi tárca integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. Az integrációs államtitkár bízik abban, hogy a brüsszeli EU-csúcson mindenki számára elfogadható kompromiszszum születik az alkotmányos szerződés szövegének egészéről, így sikerül lezárni a kormányközi konferenciát. – A további három magyar nemzeti célkitűzést figyelembe véve is nagy találati pontosságra számítok a kormányközi konferencia lezárásakor – mondta Gottfried Péter, utalva az egy ország–egy biztos elvre, a közös biztonsági és védelmi politika ügyére, valamint a megerősített együttműködés kérdésére. Gottfried Péter kitért arra, hogy a kormányközi konferencia idei lezárása a minősített többségi szavazási renddel kapcsolatos vita miatt kérdéses.
Némi bizakodásra ad okot ugyanakkor, hogy Aleksander Kwasniewski lengyel elnök tegnap közölte: Varsó számára elfogadható kompromisszum lenne az, ha az EU Tanácsában érvényesítendő szavazatsúlyozásról csak néhány év múlva, a Nizzában elfogadott rendszer kipróbálása után születne döntés. Az eredetileg a britek által javasolt „randevú” koncepciót – mely szerint a hét végén Brüsszelben a legtöbb pontban megállapodnának, ám a legsúlyosabb vitás kérdésekben a döntést későbbre halasztanák – ugyanakkor Franciaország, Németország és a Benelux-államok is ellenzik.

Elismerés
Hogyan tudnak részt venni a cigányok a politikai közéletben? – erre a kérdésre keresték a választ az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország cigánypolitikai képviselői tegnap Brüsszelben. Mint Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke lapunknak elmondta: elismerést aratott az a szerződéses kapcsolat, amely nemcsak egy választásra, hanem hosszú távra köttetett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Lungo Drom között. A csatlakozók közül eddig Magyarország az egyetlen, ahol egy párt (nevezetesen a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) az európai parlamenti választási listájára cigány származású képviselőjelöltet is felvett, mégpedig a befutó 8. helyen, Járóka Lívia személyében. (MN)