Az állam- és kormányfők például áldásukat adták arra a több milliárd eurós tervre, amelynek keretében bátorítják az állami és magán beruházásokat a közlekedés és a kutatás területén. A kiemelt tervek között szerepel az Alpokban futó vasúti alagutak, nagy sebességű vasútvonalak megépítése és határokon átnyúló gáz- és elektromos vezetékek. A tanácskozáson ezenkívül jóváhagyták azt a védelmi megállapodást is, amely elismeri a NATO jelentőségét ezen a területen és amely – Silvio Berlusconi olasz kormányfő, az EU soros elnöke szavaival élve – „bizonyosan tetszeni fog az Egyesült Államoknak”. Ennek lényege: az unió – 46 évvel megalakulása után – képes lesz önálló katonai fellépésre a nemzetközi színtéren. Az unió ugyanakkor elfogadta, hogy elsődlegesen a NATO szerepe a beavatkozás egy-egy válsághelyzetben.
A tegnapi csúcsértekezlet résztvevői egyben elfogadták az EU új biztonságpolitikai stratégiáját is. Ez felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel a szervezetnek szembe kell szállnia (ezek között szerepel a különböző fegyveres konfliktusok veszélye, de a szegénység léte, a járványok és a gazdasági válságok lehetősége is), s külön is kitér a konkrét fenyegetésekre: a terrorizmus veszélyére és az ezzel gyakran összefüggő szervezett bűnözésre, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének eshetőségére, amelyet „potenciálisan a legfenyegetőbb lehetőségként” kezel.
Mindezek ellenére a legnagyobb figyelem mégis a kormányközi konferencia kimenetelét övezi. Magyarországot a csúcson Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter képviseli. Kovács a csúcsértekezleten kijelentette, az EU alkotmányának tervezete lényegében tartalmazza az összes, a magyarok által kitűzött célt, így Magyarország számára nagyon rossz lenne, ha elhúzódna az alkotmány elfogadásáról szóló döntés. A magyar külügyminiszter felidézte, hogy a kisebbségek védelméről szóló elv bekerült az alkotmány tervezetébe, annak alapértékei közé, még ha némileg felvizezett formában is, de ez volt az ára annak, hogy a többi állam elfogadja ezt a magyar felvetést.
Bár az alkotmánytervezet legtöbb vitatott pontjáról lényegében már létrejött vagy nagyon közelinek tűnik a megállapodás, elemzők, diplomaták, sőt maguk a tagállamok vezetői sem tartják kizártnak, hogy kudarcot vallhat a konferencia, ha egy-két kulcskérdésben nem sikerül egyetértésre jutni.
Az EU alkotmányáról folytatott plenáris tárgyalásokat megelőzően Silvio Berlusconi, az EU soros olasz elnöke a vitás pontok megoldására négyszemközti megbeszélést folytatott néhány kollégájával, így José María Aznar spanyol kormányfővel, de ezek a „gyóntatások” a jelek szerint nem sok eredményt hoztak, legalábbis mind olasz, mind spanyol diplomáciai források azt állították, hogy a két kormányfő megbeszélésén nem született érdemi előrelépés. Az eddigi sikertelenség miatt egyre több vezető politikus nyilatkozik peszszimistán: Tony Blair brit kormányfő például úgy vélte, hogy „nagyon-nagyon nehéz lesz eredményt elérni, mert az álláspontok igen távol vannak egymástól”. Joschka Fischer német külügyminiszter is azt nyilatkozta, hogy nehéz lesz konszenzusra jutni. Jacques Chirac francia államfő figyelmeztetett, hogy országa nem hagyná jóvá a konvent által készített alkotmánytervezet felhígított változatát. Ugyanezt hangsúlyozta többször is Silvio Berlusconi, aki hozzátette: ha vasárnap reggelig nem lesz megállapodás, inkább befejezik a csúcsot, s a következő, ír EU-elnökségre bízzák a tárgyalások folytatását.
Leszek Miller lengyel kormányfő viszont – aki múlt heti helikopter-balesete ellenére eljött Brüszszelbe – kijelentette: végső esetben kész vétózni is, ha nem fogadják el a lengyelek álláspontját, vagyis azt, hogy a minősített többségű döntéshozatalnál maradjon meg a Varsó és Madrid számára előnyös nizzai rendszer.
Eközben az olasz elnökség nyilvánosságra hozta kompromisszumos alkotmányjavaslatának a legvitatottabb kérdésekre vonatkozó, eddig titkolt tervezetét. A dokumentum szerint a kereszténységre továbbra sem utalnának az alkotmányban, hiába sürgeti azt több tagország.
Az Európai Bizottság összetételét illetően az olaszok azt javasolják, hogy egyelőre teljesítsék a saját biztost követelő országok igényét, de úgy, hogy már a megállapodásba belefoglalják: egy idő után a bizottság létszámát mindenképp szűkebbre vonják majd. Ezt az időpontot azonban egyelőre ne határozzák meg, hanem az új tagországok csatlakozása után létrejött, kibővített bizottság munkájának tapasztalatai alapján térjenek vissza a kérdésre.
origo.hu
Galambos Lajos lenyúlt félmilliója sokkolta az országot
