Hibát követett el, ezért korábban már elnöki figyelmeztetésben részesült a debreceni városi bíróság bírája, aki egy csalási perben három éve született elsőfokú ítéletben utalt a bűnelkövető esetleges roma származására – nyilatkozta a Magyar Nemzet megkeresésére dr. Szabóné dr. Kerékgyártó Judit, a Debreceni Megyei Bíróság elnöke.
Az ügy előzménye, hogy a felperes bérbe adta saját ingatlanát, a tanúk szerint egy „barnább bőrű, kissé cigányos beütésű” férfinak, aki azt eladta. A csaló személye mindmáig ismeretlen. A bíróság helyt adott a felperes keresetének, és érvénytelenítette az adásvételi szerződést. A bírói indokolás szerint a vevő jóhiszeműsége nem állapítható meg, mivel többek között az eladó saját személyazonosságát sem tudta igazolni, másrészt a csaló „roma beütéssel” rendelkezett, és ez alapot adhatott volna a fokozottabb körültekintésre.
A Debreceni Megyei Bíróság elnöke utalt arra, hogy a kifogásolt megjegyzéseket a bíró a tanúvallomások alapján emelte be az ítélet indokolásába. Mindezeket szerencsésebb lett volna kihagyni – tette hozzá dr. Szabóné dr. Kerékgyártó Judit. A bírósági elnök hangsúlyozta: a másodfokú tárgyaláson „helyére tették” az ügyet, mivel a bírói indokolásból kimaradt a roma jelző.
Az ügyben az Országos Igazságszolgáltatási Tanácshoz (OIT) fordult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda. Furmann Imre, az iroda igazgatója a bírósági megfogalmazást feltűnően durva kijelentésnek nevezte. Közölte: nem lehet olyan ítéletet hozni, amelyben más becsületét, emberi méltóságát megsértik.
A Roma Polgárjogi Alapítvány szintén az OIT-hez fordul, s arra kéri a testületet, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében foglaljon állást az ügyben.

Tűz ütött ki egy budapesti munkásszállón, több mint 200 embert menekítettek ki – videó