Hárommilliárd eurós kötvénykibocsátás

Újabb, összesen százmillió euró értékű hitelfelvételről írt alá egyenként ötvenmilliós megállapodást tegnap az Európai Beruházási Bankkal a Pénzügyminisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. A szervezetek környezetvédelmi és támogatási célra fordítják az összeget. A napokban kialakult instabil helyzet okán a Financial Times spekulációs terepként ajánlja olvasóinak a forintpiacot.

A központi költségvetés adósságáról tartott sajtótájékoztatót tegnap az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A tájékoztatón Szarvas Ferenc, az ÁKK vezérigazgatója kijelentette: a költségvetés bruttó adóssága év végére eléri a 10 500 milliárd forintot. Az államadósság közel egynegyedét hazánk devizaadóssága teszi ki. Magyarország bruttó forintadóssága idén 974 milliárd forinttal emelkedik, a többletkibocsátást elsősorban a korábban átvállalt hitelek törlesztése magyarázza. Az elképzelések szerint jövőre ennél kisebb összegben, 386 milliárd forinttal bővül a forintadósság. Szarvas hangsúlyozta: hazánk várhatóan 5300 milliárd forint összegű adósságot törleszt jövőre. Ennek érdekében az állam hárommilliárd euró, azaz mintegy 810 milliárd forint értékben tervez kötvénykibocsátást a nemzetközi piacon, mely összegből egymilliárd eurót már januárban törlesztési szükségletekre használnak. Ugyanakkor novemberben Borbély László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese még úgy nyilatkozott, hogy a 2004-es kibocsátás nem haladhatja meg a kétmilliárd eurót.
Az adósságkezelő elsődleges szempontjának tartja az államadósság szerkezetének javítását, valamint a jelenlegi bizonytalan piaci helyzet feloldását. A múlt héten nyilvánosságra hozott 500 millió euró értékű rulírozó hitelkeretről szóló megállapodás is ezt szolgálja – jelentette ki a vezérigazgató. Az ÁKK egy aktívabb likviditáskezelési gyakorlatot kíván fokozatosan bevezetni, amely reményeik szerint kiszámíthatóbbá teszi a jelenlegi bankközi helyzetet. A kiegyensúlyozottságot szolgáló intézkedések azért is szükségesek, mert a külföldi befektetők kezében lévő forintállampapírok állománya október óta folyamatosan csökken. E tendencia megfordulását jósoló finanszírozási terv azzal számol, hogy jövőre a külföldiek továbbra is jelentős vásárlói lesznek az államkötvényeknek.
Szintén nagy összegű hitelfelvételről írt alá megállapodást tegnap László Csaba: a pénzügyminiszter 50 millió euró, azaz mintegy 13,5 milliárd forint értékű, szennyvíztisztításra szolgáló kölcsönt vett föl az Európai Beruházási Banktól.
A magyar költségvetési helyzettel foglalkozik a Financial Times tegnapi számának két cikke is, mindkettő erős kritikával illeti a jelenlegi magyar pénzügypolitikát. A gazdasági napilap szerint hazánk még mindig a tavalyi, eltúlzott közalkalmazotti béremelés hatásait nyögi, és befektetői részről egyértelmű bizalomcsökkenés látszódik. A jegybanki alapkamat jelentős emelése kapcsán a beszámoló hangsúlyozza: a magyar valuta megvédése céljából május óta harmadik alkalommal kénytelen közbeavatkozni a jegybank. A spekulációs akciósorozatot elősegítették a kétértelmű és bizonytalan kormánynyilatkozatok, valamint a forint sávjához történő merev ragaszkodás. Az újság kiemeli László Csaba szerencsétlen londoni nyilatkozatát, amely szerint hazánk flexibilis árfolyamot is elképzelhetőnek tart. A jelentős költségvetési hiány és az infláció csökkentése érdekében szigorúan viszsza kellene fogni a költségvetési kiadásokat és a béreket – áll az elemzésben. A lap egyúttal spekulációs lehetőséget ajánl olvasóinak: a rövid lejáratú forinthitelből való állampapír vásárlásának előnyeire hívja fel a figyelmet.
*
Ötvenmillió eurós hitelkeret-megállapodást kötött tegnap az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. Az erről szóló hitelszerződést Wolfgang Roth, az EIB alelnöke és Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója írta alá.
Az ezt követő sajtótájékoztatón elhangzott: az MFB a hitelt az EIB-vel előre egyeztetett projektek közvetlen finanszírozására veszi fel. S ebből a hitelkeretből finanszíroz olyan programokat az Oktatási Minisztériummal közösen, amelyek a Beruházás a XXI. századi iskolába projekthez kapcsolódnak, és a helyi önkormányzatok indítják.
Erős János kiemelte: a kis- és középvállalkozások finanszírozása esetén a hitel futamideje legfeljebb 12 év lehet, maximum három év türelmi idővel, míg az infrastrukturális projektek finanszírozásakor 15 év a futamidő, legfeljebb ötéves türelmi idővel.
Közölték: a hitelt az MFB legfeljebb öt részletben, legalább tízmillió euró egyedi lehívási összegben veheti igénybe 2004. december 15-ig. A lehívás történhet euróban, vagy az EU tagországainak devizájában, illetve egyéb nemzetközileg jelentős devizában, vagy forintban. A kamatozása lehet változó, fix, illetve időszakosan újrarögzített kamat, az egyes részletek kamatozását a hitelfelvevő MFB választja meg. A változó kamatozás az euriborhoz kötött, erre az EIB csak minimális díjat számít fel. A fix kamatozás esetén a felvehető hitel devizájától függ a kamatozás, ám általában az adott deviza anyaországának alapkamatához igazodik.
***
Új kormányzati felismerés

Ha azt szeretnénk elérni, hogy visszatérjünk ahhoz a gazdasági növekedéshez, ahhoz a szerkezethez, amely 1995 és 2000 között eredményes volt, amit az export és a beruházások húztak, akkor segítenünk kell a beruházókat, segítenünk kell a versenyképesség helyreállítását, megerősítését – mondta Csillag István gazdasági miniszter tegnap rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. Ismertette: jövőre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 352,5 milliárd forintot költ a közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre. Ebből 207 milliárd forintot költenek a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, 88 milliárdot az útfenntartás és -fejlesztés feladataira, 10 milliárdot új gyorsforgalmi utak építésének előkészítésére és 15,5 milliárdot vasúti beruházásokra. Az EU-támogatással megvalósuló útfejlesztésekre 32 milliárdot fordítanak. Az MTI közlése szerint a gazdasági tárca azzal számol, hogy 2003 és 2006 között 420 kilométer autópálya épül meg közbeszerzéssel, 425 kilométer hosszon megkezdődik a kivitelezés és 800 kilométer autópálya előkészítése indul el. Az M5-ös autópályával kapcsolatban – kérdésre válaszolva – Csillag István megjegyezte: a tárgyalások nem kizárólag a kivásárlásról szólnak. – Ha a kivásárlás lesz a megoldás, annak is látjuk a fedezetét, és ez a fedezet nem biztos, hogy kizárólag a költségvetésben fog megjelenni – tette hozzá a miniszter.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az árhullámok 60–80 centiméterrel alacsonyabban tetőznek majd a Tiszán a 2004–2007 között megvalósuló Vásárhelyi-terv első ütemének eredményeként. A szakminiszter kiemelte: az első ütemben 65 milliárd forintot használnak fel a tervek szerint a vízügyi, természetvédelmi célokra, s ugyanennyit az agrár- és vidékfejlesztésre. A szennyvízkezelési beruházásokról szólva a miniszter közölte, hogy jövőre megkezdődnek a szegedi, a győri, a soproni és a pécsi programok. A hulladékkezelési programokat ismertetve Persányi Miklós szólt arról, hogy jövőre hét térségben már a kivitelezésen lesz a sor.
***
Csökkent a devizatartalék.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartalékai október végén 10,53 milliárd eurót tettek ki, kismértékben csökkentek egy hónap alatt – közölte az MNB internetes honlapján. A jegybank devizatartalékai október végén 10,8 milliárd eurót értek el. A devizatartalékok május óta közel 11 milliárd eurós szinten alakulnak.
Javult a monetáris bázis.
Novemberben a monetáris bázis 68,2 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal nőtt, az októberi 1 829,5 milliárd forintról 1897,7 milliárd forintra emelkedett – közölte a jegybank, tegnap. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 41,8 milliárd forinttal, 1 464,7 milliárd forintra, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak átlagos állománya 6,6 milliárd forinttal, 412,1 milliárd forintra emelkedett.